Ha az előző könyvet emészteni kellett, ahogy többen jeleztétek, annak örülök. Azt hiszem a mai könyvből is bőven-bőven lesz mit feldolgozni. Erre azért esett a választás, mert egyrészt nem beszélhetünk csak a pénzről, másrészt egészen világszemlélet formáló. Olyan témával foglalkozik, ami mindannyiunkat érint és amivel ha minél korábban tudatosan foglalkozunk, annál hasznosabb lesz számunkra.

Ezen a könyvön gyorsan is át lehetne szaladni, de rá szánom az időt, mert nagyon sok érzelmi oldala van, mindenkinek más lehet a fontos, ez nem írható le egy általános képlettel és szerintem erről a témáról többet kéne beszélni.

I

A 100 éves élet

Egy különös változás részesei vagyunk. Ha felkészülünk rá, akkor ajándék lehet, ha nem foglalkozunk vele, akkor átok. Sokkal tovább fogunk élni, mint eddig a történelemben és emiatt a modellek, amikre az életünket alapozzuk haszontalanok.

Mi tovább élünk a szüleinknél, a gyerekeink még tovább élnek majd, az unokáink pedig még tovább. Az elmúlt 200 évben évtizedenként 2 évvel nőtt a várható életkor. Egy ma született gyermek a nyugati világban 50% eséllyel idősebb lesz mint 105. 100 évvel ezelőtt erre 1% volt az esély. Ha most 20 éves vagy 50% esélye van, hogy megéred a 100-at, ha 40 akkor 95-öt, ha 60 akkor 90-et.

Első körben ez átoknak tűnik, például ahol az Alzheimer egy népbetegség. Az biztos, hogy új modellekre van szükség: A 20-ik században még tanultál, dolgoztál és nyugdíjba vonultál (3 szakasz). Képzeld el, hogy ez ezután is így lesz, de tovább fogsz élni. Az embernek nem jut annyi nyugdíj. Vagy többet kell dolgoznod, vagy kevesebb nyugdíjat fogsz kapni. Amit most mondok az sokkoló, lehet jobb, ha leülsz előtte. Hollandiában már most sem tudom mennyi lesz a nyugdíjkorhatár, 2022-től a várható élettartamhoz kapcsolják! Tehát átlag ugyanannyi ideig, talán 15-16 évig fizeti az állam, de ha akkor 96 lesz a várható életkorom, akkor ebből következően 80 évesen mehetek csak nyugdíjba. Sőt, ha tovább dolgoznék, akkor se kapnék több nyugdíjat. Ráadásul már most is 50 évig kell dolgoznom érte és csak akkor jár nekem, ha Hollandiában is lakom (50 éven át évente a 2%-át gyűjti az ember). Ha belegondolok, a kislányom már 110 évig fog élni, ő mikor megy nyugdíjba az állam jóvoltából? Mellékszál, de szerinted Magyarország mikor fog változtatni?

Úgy hiszik, hogy a tipikus 3 szakaszú életnek csak az lehet az alternatívája, ahol több szakaszod lesz, különböző karrierekkel, szünetekkel és átmenetekkel. Különben mit fogsz kezdeni az extra időkkel? Hogyan tartasz lépést a változásokkal? A „tanulok valamit és azt csinálom egész életemben” módszernek már nyilván vége van.

Szó lesz majd a pénzügyekről, arról, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miatt is újra kell tanulnunk, fejleszteni kell magunkat, hogyan kell átrendezni az életünket, mit kezdünk ezzel szellemileg, milyen új családmodellek lesznek. Mindezt meg kell tennünk, de eleinte nem lesz könnyű dolgunk, mert például a cégek nem szeretik az ilyen változásokat, egy HR-es nincs erre felkészülve, furán fog rád nézni, évtizedekig tart majd, mire ez átmegy a köztudatba is. Ez a kormányokra is hatással van, például most főleg pénzügyileg beszélünk egyenlőtlenségről, de ez az életkorra is jellemző lesz.

1. Fejezet

A hosszú élet ajándéka

A bevezetőben említett 50%-os szabály miatt tovább fogunk élni. És ezek 2007-es adatok, 2017-ben már 2 évvel tovább élnek az akkor születettek. Már nem lesz ritka az évszázados életkor, de most még az és régebben nagyon ritka volt.
Ez a növekedés több okra vezethető vissza. Az 1920 évektől kezdve annak köszönhető, hogy a gyerekhalandóság visszaszorult. Később, amikor már kis eséllyel haltunk volna meg kisgyerekként, akkor már a kardiovaszkuláris betegségek és a rák jelentik a fő veszélyt. A mostani korban ezt oldják meg, ennek javulásáról hallunk legtöbbet. A jövőben pedig az időskori betegségekre helyeződik a hangsúly. De már most is az esélye, hogy egy 90 éves ember meghal 30%-ról 20%-ra csökkent 50 év alatt.  Emellett jobban élünk, jobb ételeket eszünk, jobb az oktatásunk, fejlettebb az orvosi ellátás, jobban keresünk és kapunk oltásokat.

Más mértékben, de mindenhol növekszik a várható élettartam. Indiában például nagyon, 1900-ban 24 év volt a várható élettartam, 1960-ban 41, 2014-ben már 67 év.

És ha egy mai kisgyerek várhatóan legalább 100 évet fog élni, miért ne mehetne ez tovább 150-ig, vagy 200 éves korig? Senki nem tudja mi a válasz erre. A pesszimisták azt mondják nem lehetséges, a szerzők szerint talán 110-120 éves kor után a növekedésnek lassulnia kéne, de például Ray Kurzweil szerint, aki a Google MI csoportját vezeti, nincs is igazán határ. Hiszen a jövőben robotok a testünket molekuláris szinten is kicserélhetik, a biotechnológia és nanotechnológia fejlődik. Egyébként több cég is az öregedés visszafordításán dolgozik és talán csak idő kérdése míg az ilyen fejlesztések beérnek.

Tehát egy mai 8 éves, mire eléri az 55 éves kort, ami a szerzők átlagéletkora, mire számíthat? Tehát mire eléri az 55-öt, még annyi ideje lesz hátra, mint amire a szerzők most számíthatnak? Vagy ezalatt a 47 év alatt még annyit fejlődik  a dolog, hogy sokkal többre számíthat? Most még nem lehet erre válaszolni mennyivel, de az biztos, hogy tovább fog élni.

Az is világos, hogy úgy fogunk tovább élni, hogy tovább leszünk egészségesek. Bár ez attól is függ hol és hogyan élünk. De a tendencia általában azt jelzi, hogy tovább leszünk aktívak, fittek, később kezdünk betegeskedni. De látod, hogy ez rajtad is múlik, aktívan javíthatsz az esélyeiden.

Az egyik leérthetőbb félelem az időskori demencia. Most a 60 évesek 1%-a, a 75 évesek 7%-a és a 85 évesek 30%-a szenved ettől. A jó hír, hogy még a Google is külön céget alapított az ilyen betegségek legyőzésére (Calico, California Life Company) és a jövőben sok minden fejlődhet. Charles Dickens életében a gyerekkori halandóságot csökkentették, Ian Fleming idejében a középkori betegségeket, most pedig az időskori betegségeket. Ezért bölcs dolog nem azt gondolnod, hogy 100 évig leszel egészséges, hanem hogy legalább 100 év lesz a minimum várható élettartamod. A többit pedig majd meglátjuk.

2. Fejezet

Pénzügyek

A hosszú élet kérdése nem csak a pénzügyeken múlik, de ez mindenkinek fontos. Most CSAK a nyugdíjakról lesz szó és már ez is kijózanító. Hiszen, ha tovább élünk, akkor vagy több pénzre (nyugdíjalapra) lesz szükségünk vagy tovább kell dolgoznunk. A számítások pedig nagyon elszomorítóak.

A saját helyzeted nagyban függ attól mennyit keresel, hány gyereked van, stb, szóval ezt nem könnyű bemutatni. Ezért a szerzők összehasonlítják az 1945-ben született Jack és 1998-ban született Jane helyzetét. Így inkább összehasonlítást kapunk a szemléletről, ami kettejüket illeti. Eltekintünk az olyan különbségektől, mint hogy a két időszakban hogyan hozna a tőzsde, most átlagosan 3%-os reálhozammal számolunk. Feltételezzük, hogy mindketten annyi nyugdíjat szeretnének, mint az utolsó fizetésük fele, ez a legalja, a minimum amire valakinek készülnie kéne. Továbbá a fizetésük reálértelemben évente 4%-ot növekszik. Ez optimista, de nem lehetetlen. És elsőre azt a helyzetet nézzük meg, hogy mindketten 65 évesen mennének nyugdíjba. (A könyvben egyébként van egy középső szereplő aki 1971-ben született, de ezzel nem húzom az időt. )

Jack a tradicionális 3 szakaszú életmodellt követte, bár voltak recessziók és párszor munkáját is elvesztette, azért összességében jól mentek a dolgai. A felesége vigyázott a gyerekekre, bár voltak részidős munkái, de azért Jack volt a fő kenyérkereső. 62 évesen ment nyugdíjba és 70 évesen halt meg 2015-ben, ahogy az átlag.

Ő szerencsés volt, mert az állami nyugdíj a fizetése 10%-át adta. Ráadásul a céges nyugdíj elég jó, 20%-ot adott, így neki már csak a maradék 20%-ra volt szüksége saját forrásból. 42 évet dolgozott és 8-at volt nyugdíjban, így minden nyugdíjas évre több mint 5 évig készülhetett. Neki elég volt, ha a fizetése 4.3%-át mindig eltette és meg tudott élni ebből. Természetesen ez csak a nyugdíj, de a lényeg, hogy látjuk nem volt nagyon nehéz dolga.

Jane viszont már bőven 100 évre számíthat és közben az állami nyugdíjrendszer alig fog jelenteni valamit, hiszen túl sok nyugdíjas jut majd túl kevés befizetőre a felosztó-kiróvó rendszerben. Ha ő is az utolsó fizetése felét szeretné nyugdíjként, akkor a fizetésének legalább…

I

Szeretnéd látni a könyv további, fontos részeit, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.