A mai könyvre azért esett a választás, mert a legjobb mások tapasztalataiból tanulni. Ebben a könyvben pedig töményen jut belőle. Talán túl sok is… Nem biztos, hogy elsőre mind meg lehet emészteni.
- legfontosabb dolog
Másodszintű gondolkodás
Lehetne laterális gondolkodásnak, vagy asszociációs gondolkodásnak is fordítani. Egy példa amit még a gimiben hallottam: Valaki egy matracot szállít az autó tetején. Úgy van vele, hogy ha leesik, nem baj, majd visszateszi és megy tovább. Igen, de bele kell gondolni, hogy abba a leesett matracba mások belemehetnek, az balesetet okozhat!
A befektetés nem egy pontosan követhető formula, hiszen állandóan változik a környezet, a pszichológia, stb. De az a célunk, hogy jobb hozamunk legyen az átlagosnál. Ezért olyat kell látnod, amit más nem lát és olyanra kell gondolnod, amire más nem gondolt. Mi az a másodszintű gondolkodás?
- Első szint: Ez egy jó cég, vegyük a részvényt.
- Második szint: Ez egy jó cég, de mindenki azt gondolja remek cég, pedig nem az. Ezért a részvény túlértékelt, adjuk el a részvényt.
A másodszintű gondolkodás komplex és egymásra épülő elemekből áll. Bele kell gondolnod a valószínűségekbe és hogy a piac mit gondol. Ez minden, csak nem könnyű és alig van valaki, aki képes rá. A brókered azt szeretné, hogy úgy érezd te is képes vagy befektetni, ebből van a jutaléka. Az alapkezelők, portfólió menedzserek azt szeretnék, hogy úgy érezd te nem vagy képes befektetni, hanem ők képesek befektetni, hogy vedd az alapjaikat.
Ha átlagos viselkedésed van, átlagos eredményeid lesznek. Ha kivételes teljesítményt szeretnél, akkor a tömegtől eltérő véleményt kell tudnod formálni, ami még helyes is. És még kivitelezned is tudni kell azt. Másnak kell lenned és jobbnak. Aki leegyszerűsíti a befektetési folyamatot, az nincs tisztában a másodszintű gondolkodással. Ezért sokan azt hiszik befektetni egyszerű és mindenki lehet sikeres. Már csak azért sem, mert ha mindenki sikeres lenne, már az lenne az átlagos, és ahhoz képest kéne kiemelkedőnek lenni. A jó hír, hogy az átlagos első szintű gondolkodó eredménye javítja a másodszintűek teljesítményét.
- legfontosabb dolog
Megérteni a piac hatékonyságát
Elméletben nincs különbség az elmélet és a gyakorlat között, de a gyakorlatban van. Yogi Berra
A hatékony piacok elmélete azt mondja ki, hogy a piacon nagyon sok szereplő van és ezek egyenlő információkkal rendelkeznek. Az árfolyamba be van épülve az összes információ, hiszen ha valami túl olcsó lenne, akkor azt rögtön megvennék és felmenne az árfolyam. A piac mindig helyesen áraz és nincs ingyen ebéd. Ha kockázatosabb dolgot veszel, akkor várhatsz el magasabb hozamot.
Howard szerint is hatékony a piac, de nem igaza van a piacnak, hanem a gyorsaságát tekintve hatékony. 2000 januárjában 237 dollár volt a Yahoo, áprilisban 11 dolcsi. Nyilván mindkét alkalommal tévedett a piac. Ha a piac hatékony és beárazza a tömeg véleményét, akkor csak úgy lehet megverni a piacot, ha átlagostól eltérő véleményed van.
Hiába áraz rosszul a hatékony piac gyakran, nem könnyű egyedüli befektetőként, ugyanazokkal az információkkal dolgozva más véleményt alkotni, ami még helyes is. Ebből is az következik, hogy nem lehet legyőzni a piacot.
De mi van az 5 ötcsillagos befalapokkal? Az apró betű szerint ezek teljesítményét egymáshoz mérik, nem a piacéhoz. És mi van a sztárolt befektetőkkel? Először is két sikeres év nem jelent semmit. Másrészt statisztikailag nem jelent semmit a sikered, amíg elegendő évnyi adatsor nem áll rendelkezésre. Tanultam a VAP során erről, ha legalább néhány százalékkal teljesítesz felül és csak durván 95% biztonsággal szeretnénk eldönteni, hogy tényleg jobb vagy-e, úgy minimum 32 éves adatsorra van szükség. Ennyi ideig kéne felülteljesítened, legalább, mire azt mondhatnád, hogy tényleg okos vagy… Különben nem bizonyítható és lehet, hogy szerencséd volt. Aki ennél kevesebbet tud felmutatni és kiválónak állítja be a dolgot, pénzt is kér érte, az egyszerűen a pénzedre hajt.
Milyen gyakran fordul elő félreárazás? Nem gyakran és nem szükségszerűen. De itt jön elő a másodlagos gondolkodás. Ezt tudják kiszagolni. A félreárazások megteremtik a nyereség lehetőségét, de nem garantálják.
A piacok nem hatékonyak, ha
- a piaci árak gyakran tévesek.
- a kockázattal igazított nyereségek túlságosan eltérnek a többi eszköztől.
- néhány befektető konzisztensen felülteljesít másokat.
A félreárazások csak nyersanyagok a sikerhez. Lehetőséget teremtenek, hogy valaki nyerjen más kárára. Ezek lehetőségek az alkalmi vételekre vagy a túlfizetésre.
A konklúzió az, hogy egyik piac sem teljesen hatékony vagy nem hatékony. A hatékonyság nem annyira erős, hogy lemondjunk a siker lehetőségéről. De ugyanakkor bizonyítani sem lehet, hogy nem hatékony.
Pár kérdés:
- Miért létezne alkalmi vétel, ha befektetők ezrei keresik ezeket?
- Ha a nyereség olyan nagynak tűnik a kockázattal szemben, mi az amit talán nem vettél észre?
- Tényleg jobban ismered az adott terméket, részvényt, mint az eladó?
- Ha tényleg olyan jó vétel, akkor mások miért nem vetették rá magukat?
A nem hatékonyság és a félreárazások léteznek. De ettől még neked kell okosabbnak lenned, hogy megtaláld ezeket. Nagyon sok a legjobb vételek közül egy adott időben ott rejlik, amit más befektetők nem csinálnának vagy nem tudnak csinálni.
Végezetül egy történet, ahol egy hatékony piac elmélet hívő professzor sétál egy diákjával.
Diák: Az ott egy 10 dolláros bankjegy a földön?
Professzor: Az nem lehet. Ha lenne, akkor valaki már felvette volna.
A prof elsétál, a diák felveszi és sörözik belőle.
- legfontosabb dolog
Tudni amit nem tudsz
Csak két féle előrejelző ember van. Aki nem tudja és aki nem tudja, hogy nem tudja. John k. Galbraith
Félelmetes belegondolni, hogy talán nem tudsz valamit. De sokkal-sokkal félelmetesebb, hogy a világot olyan emberek irányítják akik azt hiszik tudják mi a helyzet. Amos Tversky
Nagyon nehéz átlátni milyen a makro gazdasági kép és csak néhány embernek van olyan tudás a birtokában, aki abból befektetési előnyt tud kovácsolni. Minél inkább a kisebb képre összpontosítunk annál könnyebb ilyen tudásra szert tenni. Az egyes cégekkel kapcsolatban idővel és gyakorlással lehetséges okosabbnak lennünk, mint a többiek.
Az előrejelzések egyértelműen pontatlanok és haszontalanok. Van, aki pontosan eltalálja a jövő évi állampapírhozamokat? Igen. De ez mindegy, mert folyamatosan el kéne találni, hogy pénzt lehessen vele keresni. Ha sokáig medvét kiáltasz, idővel igazad lesz, de ettől még nem vagy jó előrejelző. Az előrejelzések nagy része extrapolálja, kivetíti a jelent a jövőbe. Akkor lenne hasznos az előrejelzés, ha tudnánk, hogy igaz, és változást jelez előre. De az ilyenek a legkevésbé megbízhatóak.
Szerinte van egy “Én tudom” iskola, ebbe tartoznak a jósok és akik hisznek bennük:
- Azt hiszik az ismeretek a piacok, kamatszintek vagy részvények jövőbeli mozgásáról szükségesek a sikerhez.
- Magabiztosak, hogy meg tudják csinálni. Tudják, hogy sokan próbálják ugyanazt elérni, de azt gondolják, hogy sokan lehetnek sikeresek vagy csak kevesen, de ők ennek részesei.
- Nyugodtak azzal, ha az előrejelzéseik szerint fektetnek be.
- Ritkán néznek vissza a múltba és néznek szembe a pontosságukkal.
- Fontos az önbizalom, ez van nekik bőven, ez teszi őket hihetővé.
Felülbecsülni mire vagy képes nagyon veszélyes, agysebészetben, az óceán átszelésekor vagy befektetésnél. Ha elfogadod a határaidat már előnyben vagy.
Nem az sodor bajba amit nem tudsz. Hanem amit biztosra veszel, de mégsem úgy van. Mark Twain
m
Szeretnéd látni a könyv további, fontos részeit, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.
