A mai könyvre azért esett a választás, mert rengeteg minden más erre az alapműre épül. Ezt minden befektetőnek el kell olvasnia, ezért a mi repertoárunkból sem maradhat ki. Tény, hogy nagyon tartalmas és rengeteg időbe telik alaposan feldolgozni, de ezért vagyunk itt… Kiegészítettem pár aktualitással is és úgy érzem ez nagyon fontos ismereteket tartalmaz. Kellemes időtöltést kívánok hozzá!
I
Az intelligens befektető: Az érték alapú befektetés kulcsfontosságú könyve
WB először 1950-ben olvasta ezt a könyvet és azóta úgy gondolja, hogy ez a legjobb könyv, ami befektetési témában íródott. Az első könyv, ami pszichológiai és analitikai keretrendszert adott a befektetők kezébe. Az öt alapvető tézise a következő:
- A részvény nem csak egy ticker vagy egy elektronikus jel. Ez egy valódi vállalkozás része, aminek a belső értéke nem függ az ártól.
- A piac egy inga, ami folyamatosan mozog a fenntarthatatlan optimizmus és az indokolatlan pesszimizmus között. Az intelligens befektető az optimistáknak ad el és a pesszimistáktól vesz.
- Minden befektetés jövőbeli értéke a jelenlegi ár függvénye. Minél magasabb árat fizetsz, annál kisebb lesz a hozamod.
- Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hibázás lehetőségét. Csak úgy lehet ezt csökkenteni, ha alkalmazzuk a margin of safety-t, a biztonsági ráhagyást.
- A pénzügyi sikered titka benned van. A nap végén a befektetéseid viselkedése sokkal kevésbé fontos, mint a ahogy te viselkedsz.
Graham nem azt szeretné megtanítani, hogyan győzd le a piacot. Ezt egy őszinte könyv sem teheti. Ehelyett megtanulod
- Hogyan minimalizálhatod a veszteséges pozíciók esélyét
- Hogyan maximalizálhatod a nyereséges pozíciók esélyét
- Hogyan kontrollálhatod az önpusztító viselkedésed.
- Fejezet
Befektetés vagy spekuláció?
A befektetési folyamat az, ami alapos elemzésen alapulva a tőke megtartását és megfelelő hozamot ígér. Egy kis történelemmel folytatja, hiszen az 1929-1932-es időszak után minden részvény spekulatív eszköz volt az emberek szemében. Egyébként ő is majdnem csődbe ment, de ez adta a tapasztalatot. Az újságban megjelent a befektető szó, de mivel ők részvényekbe fektettek, ezért mindenki spekuláns volt. Még velem is előfordult, hogy valakivel beszélgetve szóba került, hogy én részvényekbe fektetek, hogy befektetem a pénzem, mire ő megkérdezte: Ó, és nem fogsz a híd alá kerülni?
Az idő nagy részében minden befektetőnek észre kell venni a befektetése spekulatív oldalát. De az a feladata, hogy ezt az oldalt limitálja és felkészüljön anyagilag és szellemileg az ebből fakadó kedvezőtlen eseményekre.
A részvényekkel való kereskedés nem alapos elemzésen alapulva a tőke megtartását és megfelelő hozamot ígérő folyamat.
Rövid vagy hosszú távú részvénykiválasztás esetén a befektető egyrészt a saját hibájába eshet. Talán rosszul értelmezi az adatokat és helytelen következtetést von le belőlük. Másrészt pedig ott vannak a versenytársak. Még ha jól is választ, amire a döntését alapozza talán már be van épülve az árba. Ezért olyan törvényeket kell követnünk, amik alapjaikban stabilak és ígéretesek, valamint népszerűtlenek a Wall Street-en.
Tehát mindenképpen elemeznünk kell, védekeznünk kell a veszteségek ellen és meg kell elégednünk megfelelő hozamokkal, elképesztő hozam helyett. A befektetők az árat elemzik megalapozott érték alapú elvek szerint, míg a spekulánsok az árra alapozzák az érték fogalmát. A befektető magának termel pénzt, a spekuláns a brókernek.
Úgy fektessünk be, hogy utána ne legyen fontos a részvény napi árfolyama számunkra. WB ezt úgy mondja: úgy fektessünk be, hogy akkor is jól érezzük magunkat, ha 5-10 évre bezárják a tőzsdét.
Egyébként pedig azt javasolta, hogy a befektetők osszák fel a befektetéseket két részre,
I
Szeretnéd látni a könyv további, fontos részeit, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.
