Bálint 24 éves, nemrég kezdett el befektetni és jó kérdései voltak a fiat pénzrendszerrel valamint az arannyal kapcsolatban. Gondoltam Bálint kérdéseire adott válaszaim egy része másokat is érdekelhet, hiszen ez igyekszik lerántani a leplet az igazság elől.

 

Bálint: Rengeteget beszéltél róla, hogy a likviditás mértékének megváltoztatása milyen hatással van a pénzmozgásokra, arról viszont úgy gondolom nem esett szó, hogy igazából miért is van erre szükség? És miért van szükség a gazdaságban lévő pénz mennyiségének megváltoztatására? Azt értem, hogy a bankoknak így tudtak segíteni, viszont a gazdaság szintjén nem látom semmi előnyét/hátrányát annak, hogy csavargatják a rendszerben lévő pénz mennyiségét. (Azt az egyet leszámítva, hogy akik első kézből hozzájutnak ehhez a friss pénzhez, és gyorsan elköltik, kvázi reálértéket teremtettek maguknak.)

Miután olvastam a válaszod látom, hogy ez miért “segít”, de borzalmasan hangzik, hogy bárki ezt a “megoldást” adja erre a problémára.

Péter: A likviditás változására nincs szükség, legalábbis nem így fogalmaznék. Ez egy folyamat, ami létrejön magától és a gazdasági ciklusban magától változik. Gondolj arra, hogy a munkaerő mobilitása is változik. Amikor válsághelyzet van, az emberek kevésbé váltanak munkahelyet, inkább ragaszkodnak a biztos helyükhöz. Amikor aztán a ciklus tetején járunk, akkor gyakran cserélődnek az emberek, sokan mennek el, sokakat vesznek fel, hiszen jó a gazdaság, az emberek könnyebben váltanak munkahelyet, ez is egy indikátor, ami jelzi a ciklus tetejét. Egyben ilyenkor alacsony a munkanélküliség is. A likviditás is változik, régiók és devizák szerint is, és ennek következményei lehetnek aztán a gazdaságra is.

A pénzmennyiség megváltoztatása egy manipulációs eszköze a jegybanknak, ezzel inflációt tud gerjeszteni. Az egész akkor működik, ha emellett kitart a bizalom is. Már John Maynerd Keynes, az egész rendszer atyja is megmondta, hogy “Az állami pénzbe vetett bizalom érzése annyira mélyen be van ágyazódva a polgárokba az összes országban, hogy nem képesek elhinni, hogy egy napon az a pénz a korábbi értékének töredékét fogja érni.”

Egyébként pedig a jegybanknak az is a szerepe, hogy megvédje a pénzünk vásárlóértékét. Viszont közben mégiscsak van inflációs célja, ez hogy lehet? Célja, hogy folyamatosan de kis mértékben romoljon a pénz. Keynes azt is mondta az inflációról 1920-ban, hogy “A kormány ezzel titokban el tudja venni az emberek vagyonát és ezt a lopást egy millió emberből egy sem veszi észre.”

Bálint: Több helyen is említetted, hogy a rendszerbe benyomott friss pénzből főleg a bankok profitáltak a 2008-as válság óta, viszont arról nem esett szó, hogy hogyan, és miért van ez így? Illetve az is érdekelne, hogy az előtte lévő hasonló időszakokban miben volt ez máshogy?

Péter: Arról, hogy hogyan és miért történt ez a 81-82-es videókban beszéltem. Kérlek nézd meg ezeket, vagy azt a minikurzust. Az egész rendszer úgy van felépítve, hogy a bankokat életben tartsa. Ezért segítették a bankokat és nem más módszereket alkalmaztak, amikről még abban a minikurzusban beszéltem. Emellett pedig a gazdaság úgy két harmada a költekezésen alapszik, az embereknek költekezniük kell, így a bizalmukat is fenn kell tartani. Bár most már kezdek elkalandozni az igazi kérdésedtől, de mindjárt kitérek rá miért.

Ez a bankmentés és pénznyomtatás eddig is így zajlott, csak a mértéke volt más. Legutóbb már nagyon sok pénzt nyomtattak. A következő pedig azért lesz más, mert egyrészt még az eddigi pénznyomtatás mértékét is többszörösen felül kellene múlni, hiszen most még nagyobb az adósságprobléma (amit még több adóssággal próbálnak kijavítani), másrészt a kamatszintet nem tudják már igazán csökkenteni. Durván 2.5%-ról csökkenthetik most, míg ezelőtt 5%-ot is vághattak. Úgyhogy lehet, hogy a következő kör pénzt már közvetlenül az emberek fogják kapni.

Ismét tovább kalandozom, azért az emberekre és a helikopterpénzre gondolok, mert ezzel tudják majd vissza inflálni a piacokat. Attól tartok, hogy ez is csak egy ideig fog működni, hiszen ez inflációt is fog okozni, a rengeteg pénznek az lehet az eredménye, hogy elértéktelenedik és a még tovább fújt lufi még nagyobbat durran. Végül el kell jutnunk oda, hogy megszabadulunk ettől a valódi problémától, amit hitelnek hívnak és ismét túltoltuk. De maga a pénz is adósság.

Bálint: Teljesen jogos, a minikurzus, és a válaszod teljes mértékben megvilágította a választ a kérdésemre. Azt viszont nem értem, hogy egy elvileg kapitalista társadalomban, ahol (ha jól értelmezem ezt a fogalmat) az kéne legyen az alapelv, hogy amelyik business nem működik jól, az elpusztul, miért/kinek ilyen fontosak a klasszikus értelemben vett bankok, hogy minden áron meg akarják őket menteni? (Szerintem ezzel pont az “evolúciót” nem hagyják érvényesülni, és elpusztulni a rendszer egy olyan részét, ami láthatóan nem, vagy nem jól működik.)

Péter: Ez így van. A bankok életben tartása a rendszer életben tartását is jelenti. Nem szeretem az összeesküvés elméleteket, de van akinek ez a rendszer hasznos, mint minden rendszerben találni ilyet. A FED pedig egyáltalán nem az amerikai kormány tulajdona, hanem a bankoké. Nem véletlen, hogy a bankok érdekeit nézi.

Bálint: Többször is találkoztam már azzal az állítással, hogy a gazdaságban a legtöbb pénzt a kereskedelmi bankok hozzák létre a hitelezéssel, és ezt nem teljesen tudom hova tenni, hiszen ha jól tudom a pénzmennyiséget, és a hitelfedezet mértékét is a jegybank határozza meg, így tulajdonképpen ha jól értem, indirekten a bankok által nyújtott hitel mennyiségét is. Érdekelne, hogy neked erről mi a véleményed.

Péter: Azért is kalandoztam tovább, mert ez összefügg a későbbi  kérdéseddel. Azért nem tudod hova tenni, mert nem érted a mai pénz lényegét. Ez nem csoda, nekem sem tanították. Sokat kell ehhez olvasni, én már kezdem kapiskálni, de még sok tanulás vár rám is. Ehhez kezdetben nézd meg a 87-es videót. Ebből remélhetőleg megérted, hogy a pénz ma adósságot jelent és a bankoknak joga van ahhoz, hogy létrehozzák a semmiből. A jegybank pedig befolyásolhatja, hogy milyen mértékben. Jól érted, a jegybank képes hatni arra mennyi pénz forog a gazdaságban, képes stimulálni, stb. A pénz ami most létezik, a dollár, a forint, euró, a többi, valójában mind adósság, amire nem kapsz kamatot. Viszont inflálódik! Ezért ez a fiat pénz, amiről szó van a minikurzusban, értéktartó képesség nélküli pénz (azóta, hogy leválasztották az aranyról. Eleve így hozták létre, rá is van írva a dollárra, hogy note, vagyis adósság).

Bálint: Nem értem, hogy miért ne működhetne egy olyan pénzügyi rendszer, amiben a pénz csak adósság, mivel szerintem a pénznek önmagából pont az a létjogosultsága, hogy a tartozást megtestesítse. Szerintem az infláció önmagában nem probléma.

Péter: A pénznek két fontos tulajdonsága kellene hogy legyen, először is csereeszköz és őrizze meg az értékét. Most csereszköz, hiszen tudsz vele fizetni a boltban, ezt használjuk fizetőeszközként. De az értékét nem őrzi meg, mert inflálódik. Csak ezt szépen lassan teszi. Ha megtakarítok szeretném, ha az a pénz a nyugdíjas koromban is ugyanannyit érne és megőrizné a mostani vásárlóértékét, hogy ugyanannyi munkát ki tudjak vele váltani akkor, mint most, hogy majd ne kelljen akkor dolgoznom. Abban a minikurzusban megmutattam, hogy az aranypénz esetén régen ez így volt, alig volt infláció, de most más világban élünk. Ahhoz képest a dollár már hivatalosan is 96%-kal kevesebbet ér. Az a helyzet, hogy az emberek nem értik a pénzt, nem értik mi az. Nominális tévedésben élünk, hiába látunk nagyobb összegeket, az nem feltétlen jelent több értéket, több vásárlóértéket.

Ami most van, az egy kontrollált inflációs rendszer. És gondolhatnánk, hogy nem baj az infláció, hiszen emelkednek a bérek is. A elmúlt pár évben talán jobban, de hosszú távon a valódi inflációval nem tartanak lépést a bérek. Ennek illusztrálására értsd meg a következőt! 1971-ben az átlag amerikai bér 9600 dollár volt évente. Ekkor elég volt, ha apa elment dolgozni és el tudta tartani a családot. Most 55000 dollár az átlag bér és apa mellett anyának is dolgoznia kell, miközben hónapról hónapra élnek! Talán látod miről beszélek, ha körbenézel. A felső 1% vagyona és jövedelme lépést tart az inflációval, de az átlagember nem.

Ha az emberek igazán értenék a mai pénz lényegét, akkor mindenki aranyat vásárolna. Idézel Alan Greenspan-től: “Az arany alapú rendszer hiányában nincs mód arra, hogy megvédjük a megtakarításunkat az inflációnak nevezett vagyon elkobzástól. Nincs biztonságos menekvés. Ha lenne, a kormánynak illegálissá kéne tennie, hiszen ha mindenki aranyat venne, vagy ezüstöt vagy mást és nem fogadná el a rendszert, akkor a bankbetét elvesztené a vásárlóerejét és a kormány által kiadott hitel is értéktelen lenne.” Nem lehetne költségvetési hiány sem, ami szintén azért jó a kormánynak, mert később kell visszafizetni, olyan pénzzel ami már kevesebbet ér! Az arany fiskális felelősséget jelentene.

Ezért van az, hogy a jegybankok is azon vannak, hogy az arany árfolyama el legyen nyomva, hogy ne akarj venni belőle, erre számos példát találni. Most csak néhány ilyet sorolnék fel:

  • Hollandiában van egy kis nyugdíjcélú befektetési alap a Pensioenfonds Verenigde Glasfabrieken. Ez az alap 13% fizikai aranyat tartott egy hitelválság esetére. 2011-ben a holland jegybank utasította őket, hogy adják el, mert szerinte túl veszélyes a szabályzatuk. Mondjuk azzal nem volt baj, hogy a befektetők túl sok subprime kölcsönt vagy görög államkötvényeket tartottak… A bíróság azonban kétszer is az alapnak adott igazat és kártérítésre kötelezte a jegybankot.
  • A legtöbb befektetési alap amivel találkozol egy UCITS nevű szabályzás alá tartozik. Ezzel az alapok bármibe fektethetnek egyetlen kivétellel és az az arany.
  • 1993-ban a FED kitárgyalta, hogy az arany árfolyama befolyásolja az inflációs várakozásokat. Hiszen ha az emberek megkérdőjelezik a fiat pénz értékét, akkor aranyat vesznek. Greenspan azt javasolta, hogy a kincstárnak el kéne adni az aranyból, hogy ezzel elnyomják az árfolyamát. De a kincstár hivatalosan nem adhat el az aranyból, ezért a FED arany swap konstrukciót hozott létre a nyugati központi bankokkal. Így aztán eladták az aranyat és 1999-ben 250 dollárig süllyedt az ára.
  • 2003-ban az ausztrál központi bank írta le a a jelentésében, hogy az aranytartalékot leginkább az arany árának elnyomására használják, interveniálják.
  • William R. White, a BIS egyik feje 2005-ben elmondta, hogy a jegybankok egyik feladata az ötből, hogy befolyásolják az arany árfolyamát.
  • Az ezüsttel kapcsolatban beszéltem már róla, hogy a derivatívák segítségével nagyon könnyen elnyomható a nemesfémek ára.

A történelem során eddig minden ilyen rendszer elbukott, mert végül elveszett a bizalom. De erről most nem írok többet, egy könyvet össze lehetne hozni erről, ahogy mások meg is tették. Azt javaslom tanulj erről a témáról, fektess be ahogy kifejtetted hosszú távra és a pénzed kis részével “köss” magadnak ilyen nemesfém biztosítást. Szerintem ez a jó kombináció, de kérlek alkoss erről saját véleményt!

Bálint: Mellesleg lehet, hogy az előző pont miatt is, de nem feltétlen értem az aranynak, mint biztosításnak a létjogosultságát. Értem, hogy az arany alapvetően “értékőrző” viszont mint te is sokszor kifejtetted a minikurzusban, ez mindössze annyit jelent, hogy az emberek folyamatosan nagyjából ugyanannyi értéket tulajdonítanak neki (így szerintem semmivel nem jobb, mint mondjuk egy tetszőleges deviza, azt leszámítva, hogy van történelme). Én úgy gondolom, hogyha “zombi apokalipszis”, vagy hasonló kaliberű dolog következik be, akkor sok mindennek lesz értéke, de az aranynak pont nem. Viszont ha ennél kisebb hangvételű dolog történik (pl.: bedől a dollár), akkor bármilyen eszközosztályba, vagy ingatlanba (utóbbit nem tudom, hogy bármilyen szinten eszközosztályba sorolják-e), fektetett pénz meg tud menteni, a lényeg csak annyi, hogy közvetlen érdemes tulajdonolni (mellesleg ezek közül az ingatlanból például bónuszba bevétele is lehet az embernek). Legalábbis nem értem, hogy az előbb említettek miért lennének bármivel kevésbé jó biztosítások, mint az arany.

Péter: Ezzel kapcsolatban nézd meg a hamarosan megjelenő videókat (111-es és 112-es), ott történelmi példát is mutatok erre. Nem istenítem az aranyat vagy a nemesfémeket, de a gyakorlat azt mutatja, hogy hasznos tud lenni. Ezt ott bővebben kifejtem. Bár ez a cikk és a válaszom nagyon az aranyra hajaz, de senkinek nem ajánlom, hogy bármilyen nemesfémet vegyen megfelelő tudás nélkül. A pénzünket továbbra is be kell fektetni reál eszközökbe, de én személy szerint egy kis résznyi nemesfém biztosítást a személyes helyzetednek megfelelő formában értelmes döntésnek tartok.

m

Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám! A Klubot, benne sok számodra hasznos értékkel, itt találod!


Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!