A mai könyvre azért esett a választás, mert olyan visszajelzést kaptam, miszerint jó lenne részletesebben átbeszélni az alapokat. Ez egy nagyon jóra értékelt, kezdőknek szóló, átfogó stratégiát leíró könyv. Megtanít az alapokra is, a lényegre amire mindenkinek szüksége van.

  1. Fejezet

A befektetések nyelvezete

Itt az alapvető tudást kapod meg a részvényekről és kötvényekről, tényleg kezdőknek. Mivel ti vegyes csoport vagytok, de vannak abszolút kezdők is, ezért ezt is kifejtem, de nyugodtan ugord át a számodra egyszerűbb részt.

Az ár az amit fizetsz. Az érték az amit kapsz. Warren Buffet

Burton Malkiel legendás könyvében a Random walk down Wall street-ban, leírja, hogy a befektetni való eszközök, részvények, ingatlan, kötvények, mid pénzt csinálnak számodra. Cash flow-t generálnak. És az értékük ingadozhat. A készpénz arra való, hogy rövid távon likviditást biztosítson, hogy megvehess valamit, de hosszabb távon nem érdemes készpénzben tartani a pénzünk.

Fontos az időtáv is, a jövőre vennél házat, akkor már nem fektetsz részvényekbe, de ha a nyugdíjadra gyűjtesz, akkor már igen. Nagyon fontos még, hogy ne hallgass híreket és lehetőleg olyan stratégiád legyen amivel keveset kell foglalkozni. Ez már csak az alacsonyabb költségek miatt is nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Tehát a kötvények és a részvények is befektetések, mert pénzt generálnak. A kötvények kamatot fizetnek, a részvények osztalékot fizethetnek. Az osztalékok előnye, hogy ez növekedhet, míg a kötvények kamata fixálva van. Ellenben az osztalék csökkenthet is és ha rosszul mennek a dolgok, először a kötvényeseket fizetik ki, majd a részvényeseket.

Kötvények

A kötvények a hitel egy formája és ez lehet állami vagy céges hitel is. A kötvények adott időközönként fizetnek kamatot, ez lehet 1 hónap, 3, 6, lehet 1 év, 2,3,5,10,30 vagy még több is. Általában minél hosszabb az időtáv, annál magasabb kamatot fizetnek, míg a lejáratkor visszakapod a befektetett pénzed is.

Gondolj úgy erre, mint ami versenyez a részvénypiaccal a pénzedért. A kötvények hátránya az alacsonyabb hozam, de a magasabb biztonság. Ha a befektetők optimisták, akkor inkább részvényekbe fektetnek és kevesebb pénz áramlik a kötvényekbe, ezért ott magasabb kamatokat kell ajánlani, hogy eladhatóak legyenek. Ezért főleg a 10 éves állampapír hozama a bizalom indikátora is egyben.

Előfordulhat, hogy egy rövid lejáratú állampapír, mondjuk 3 hónapos, hozama magasabb, mint az 1 éves. Ilyenkor a befektetők recessziótól tartanak, talán nem 3 hónap múlva, de 1 év múlva. Ha így van, akkor a gazdaság nem lesz fényben tündöklő és megnövekszik az igény a biztonságosabb állampapírokra, ezért alacsonyabb lesz a hozama. A háború óta ez mindig jól előrejelezte a recessziót.

Több videóm van a témában, úgyhogy nem megyek bele abba, hogy hogy fizet kamatot és hogy alakul a kötvények árfolyama. De azt fontos tudni, hogy minél hosszabb időtávot nézünk bármikor a modern történelemben, annál valószínűbb, hogy a részvények jobb befektetések a kötvényeknél. Egy éves távon 69% az esélye, míg 15 éves távon 96%.

Részvények

Minden cégnek, ami be van vezetve a tőzsdére van egy kis rövidítése egy ticker-je. Az Apple-nek AAPL, a Procter & Gamble-nek PG. Legtöbbször ez a cég nevének a rövidítése, de előfordul, hogy a termék rövidítése, például a vízgyártó Aqua America ticker-je WTR, ami a vízre utal.

Ha bárhol ránézel egy részvényre, akkor fogod látni az árfolyamát, hogy felfelé vagy lefelé változott éppen az árfolyam és, hogy mennyivel. Nem az abszolút érték a fontos, hanem a százalékos elmozdulás. Ha egy 5 dolláros részvény ára változik 1 dollárral az mást jelent, mint ha egy 200 dolláros részvény ára változna 1 dollárt aznap.

A részvény ára önmagában nem jelent semmit. Nem biztos, hogy egy 20 dolláros ár több értéket jelent, mint a 10 dolláros. Ha a részvények árát megszorozzuk a részvények számával, megkapjuk a cég teljes piaci kapitalizációját, ez már többet mond. De egy 20 dolláros részvényhez tartozó cégnek lehet sokkal kisebb a piaci kapitalizációja, mint egy 10 dolláros részvényhez tartozó cégnek. Hasonlóképp egy cég fel is darabolhatja a részvényeit, mint például a Richter tette és hiába tizedelődött a részvény árfolyama, tízszer annyi részvényed volt és nem lett ettől kevésbé komoly cég a Richter.

m

Szeretnéd látni a könyv további, fontos részeit, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.