A mai könyvre azért esett a választás, mert láttam, hogy foglalkoztat titeket a téma. Hogyan kellene lusta portfóliót építeni, melyik lusta portfólió lenne a legjobb számotokra? Milyen portfólió adja a legmagasabb hozamot?
Előszó
Szia! Köszöntelek a Klubban, most először! Nagyon örülök, hogy szeretnél fejlődni, szeretnél tanulni, felismerted, hogy a befektetői sikered nagyrészt ezen múlik, hiszen ez nagyban befolyásolja a viselkedésed. Utóbbin szerintem csak az előbbi fejlesztésével lehet segíteni, tanulnunk kell a hibáinkból, tanulnunk kell mások tapasztalataiból. Erre az egyik legjobb módszer a könyvek feldolgozása. Valaki már időt és energiát áldozott egy téma megismerésére és könyv formában sűrítette össze a tapasztalatait.
Kérlek jelezz majd vissza, kérdezz, ne legyen ez a klub az egyirányú kommunikáció Mekkája. Nem tudom mindenre a választ, de talán a többiek igen, ha lehetséges megtaláljuk a válaszokat. A könyv első idézete pedig:
Bármily szép is a stratégia, időnként rá kell nézned az eredményekre.
Winston Churchill
Globális eszköz allokáció, A világ legjobb befektetési stratégiának szemléje
A könyv tartalma tanulságos, igazán nem kell sok idő, hogy átvegyük. Rengeteg adatot és táblázatot tartalmaz, amit szerzői jogok miatt nem tehetek közzé, de nem kell ettől félni, hiszen az a következtetés amire a szerző jut, nagyon egyszerűvé teszi a dolgot.
A fejtágítás a főbb eszközosztályok historikus teljesítményével kezdődik. Benne az alábbi ábrával, amit már sok pénzügyi oldalon megtalálhatsz te is. Erről most nem beszélnék sokat, hiszen tudjuk, hogy részvényekbe fektetni sokkal jobban megéri, mint készpénzbe, vagy állampapírba, hosszú távon. Van viszont egy kedvenc könyve a témában amit megemlít: Triumph of the Optimists: 100 Years of Global Investment Returns, és ehhez a Credit Suisse minden évben kiad egy frissítést, itt találod az utolsót.
Ezután összehasonlítja a különböző eszközök teljesítményét a világban, különböző időszakokban is. Egy adathalmaz, amiben elveszik az átlagember: USA nagy kapitalizációjú részvények, USA kis kapitalizációjú részvények, Fejlett piaci részvények, Fejlődő piaci részvények (emerging markets), USA Dow Jones kötvények, USA Állampapírok, USA 10 éves kötvények, USA 30 éves kötvények, Globális 10 éves kötvények, USA inflációkövető állampapírok, Árupiacok, Arany és REIT (röviden ingatlanos cégek, vagy ingatlanok az egyszerűség kedvéért).
Majd rátér a portfóliókra, amiket felsoroltam a következő táblázatban. Összefoglalja a hozamukat általában 1973 és 2013 között, a reálhozamukat, volatilitásukat, Sharpe mutatójukat, legnagyobb zuhanásukat. De nem is ez a a könyv fő üzenete. A legtöbb ember és gondolom te is arra vagy kíváncsi, milyen lusta portfóliók léteznek, hogyan állítsad össze az eszközöket, hogy nézzen ki az a torta és ezen portfóliók közül melyik a legjobb? Melyik a legjobb hozamú lusta portfólió, amit talán te is választhatsz? Nos, lényegében erre kapsz választ a könyv végéig.
A következő portfóliók adatait vizsgálja:
- Az alap portfólió a 60/40, tehát 60% amerikai részvényindex és 40% amerikai kötvények. Ez egyszerű, mint a faék és jó, mert ez a két eszköz általában nem korrelál. Ha a részvényeknek rossz évük van, általában a kötvénypiacnak nem. Hogy miért nincs ezzel vége a könyvnek? Azért, mert a következő 10 év várhatóan nem lesz valami fényes sem a részvényeknek, sem a kötvényeknek, hiszen mindegyik az átlagos értékeltségi szintjén felül van.
- Az all seasons portfóliót Ray Dalio írta le Tony Robbins könyvében. (Vagy all weather portfólió, itt tudsz utána olvasni: https://www.bridgewater.com/resources/all-weather-story.pdf) Ez azon alapszik, hogy az egyes eszközosztályok veszélyességét keverik össze úgy, hogy lehetőleg hasonló mértékben szerepeljenek. Tehát a veszélyre figyelnek oda inkább, ez a modern portfólió elméletből következik, amiről majd később mesélek. Felkészülnek arra, hogy legyenek benne részvények, ha nagy a növekedés, legyen benne kötvény, ha alacsony a növekedés. Legyen benne árupiac, ha nagy az infláció és legyen benne részvény és állampapír, ha alacsony az infláció. Ezek a veszélyek kiegyenlítik egymást és marad a kockázati prémium.
- A permanens vagy állandó portfólió célja az, hogy egyszerű legyen, diverzifikált legyen és kiállja az idő próbáját. Soha semmit nem kell változtatnod rajta. Ennek a portfóliónak előnye, hogy nagyon alacsony a volatilitása, kicsiket ingadozik és a legnagyobb zuhanása 12.7% volt, ez szintén nagyon kevés.
- A global market portfólió alapja, hogy fektessünk be a globális eszköz eloszlás (allokáció) szerint. A Credit Suisse puplikációi közt leírják mit csinálnak, de az egyszerűség kedvéért a könyvben egy ehhez nagyon hasonló portfólió szerepel. Ha ehhez 5% aranyat teszel, a többi részből pedig arányosan elveszel, akkor a teljesítmény nem változik, de az ingadozás kisebb lesz.
- Rob Arnott portfóliója a táblázatban az ultimate portfólió egy verziója. Ez 25% részvény, 25% kötvény, 25% árupiac és 25% ingatlan, ezek is megosztva amerikai és nemzetközi területen.
- Marc Faber, a híres pesszimista portfóliója hasonlít ehhez, de ő 25% aranyat tart a széleskörűbb árupiac helyett, mégpedig fizikai formában. A táblázatban a részvény negyed szét van osztva, de ez csak feltételezés. Ez a portfólió minden évtizedben pozitív hozamot produkált.
- Az Ivy, El-Erian és Swensen portfóliók alapítványi munkák eredménye. Nagyon diverzifikáltak, hiszen egy adott kockázathoz, ha diverzifikálsz nagyobb hozam társul. Azt még el kell mondani, hogy ezen portfóliók menedzserei aktívan is belenyúlnak a dologba, de ettől most eltérünk és a “sima” portfóliókra fókuszálunk. Ezeket javasolta David Swensen a Yale egyetemről és Mohamad El-Erian a Harvard egyetemről. Tehát ezen egyetemek alapítványi pénzét nagyjából így kezelik.
Ezen és további portfóliók könyvbéli összetételét megtalálod a következő oldalon egy kényelmes táblázatban. És hogy melyik a legjobb portfólió számodra?
Szeretnéd látni a könyv további, fontos részét, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.
