Warren Buffett (WB) 2013-ben nyolc egyetem 20-20 MBA-s diákjával találkozott. A diákok 16 kérdést tettek fel a következő sorrendben:
- Csökkentette a Berkshire Hathaway (BRK) a minimálisan elvárt hozamát, ahogy növekedett?
WB: A BRK-nak nincs elvárt hozama. A hozzáadott tőke megnehezíti a kiemelkedő nyereség elérését. Ha egy millió dollárt kezelnék, nagyobb nyereséget lehetne elérni, mint 210 milliárddal (a BRK értéke). A méret a teljesítmény ellensége. De mégis inkább 210 milliárd dollárt kezelnék, mintsem 1 milliót.
- A múltban azt mondta, hogy befektetési szemléletét 85% -ban Benjamin Grahamnek 15% -ban Philip Fishernek tulajdonítja. Változott ez az arány?
WB: Graham alatt fejlesztettem ki a befektetési stratégiámat. A Columbián Grahamtől tanultam. Graham megközelítésével az idő múlásával nem veszíthetsz pénzt. Nagyon kvantitatív jellegű, így elég jól kell járnod vele. Ugyanakkor egyre kevésbé alkalmazható, ahogy nagyobb és nagyobb cégekbe kerülsz, több és több pénzzel. Jobb rendes áron venni csodás vállalkozásokat, mint olcsón ilyen-olyanokat.
A „cigaretta megközelítéssel”: találhatsz a földön egy koszos cigit, amiben még van egy szívás, felveheted, rágyújthatsz és van egy ingyen szívásod. Ezt folytatva sok ingyen szívásod lehet. Ez az egyik megközelítés, ez az amit én is tettem. Nagyon olcsó részvényeket kerestem nagy mennyiségben.
Miután kapcsolatba kerültem Fisherrel és Charlie-val, jobb cégeket kezdtem keresni. Korábban mindkettőt csináltam. Most jó vállalatokat keresünk, nem csupán olcsókat. A vasutak hatalmasak, és 10 év, és 100 év múlva is jók lesznek. A Burlington Northern jelenleg 6 milliárd dollár adózás előtti bevételt ér el, ez néhány évvel korábban, mielőtt megvásároltuk, viszont csak 3 milliárd dollár volt. Mivel sokkal nagyobb összegekkel dolgozunk, inkább Fisher felé mozgunk, mint Ben Graham felé. Kisebb összegekkel jobb megtérülést/olcsóbb részvényeket keresnénk.
Ahogy abbahagytam az iskolát végignéztem a Moody’s kézikönyv minden egyes oldalát. Amikor eljutottam az 1433-as oldalra, akkor jöttem rá, hogy a jók hátul vannak. A Western biztosító cég 1951-ben részvényenként 29,09 dollárt keresett, egy évvel korábban 21,66 dollárt. A részvény ára az előző 12 hónapban 3 és 13 között mozgott. 16 volt az ára, amikor én láttam, kevesebb, mint 1x bevétel.
Néhány éve, 2004-ben valaki azt mondta, figyeljek Koreára. Szereztem egy könyvet a Citigrouptól, minden oldalán egy részvénnyel. Benne volt az összes nyilvánosan kereskedett koreai vállalat. Ahogy átnéztem találtam 20 céget (pl Day-Han flower mills) rendben volt a könyv szerinti érték, a részvényenkénti bevétel. Nem mondott semmit a részvényről, amíg meg nem nézted az árát. Kb 20 ilyet találtam egy délután alatt és mindegyikből vettem valamennyit, de nem tudtam róluk túl sokat ahhoz, hogy fel is tankoljak belőlük. Ha 20 részvényt veszel kétszeres bevételi áron, akkor pénzt fogsz keresni. Ez Ben Graham elmélete és ezzel lehet pénzt keresni.
Ha nagyobb pénzzel dolgozol, akkor Fisher/Charlie szerint kell nagy cégeket venni. A Berkshire most már nagy és igen erős cégeket keres. Mint a Nebraska Furniture Mart, 1983-ban vettük, és most valószínűleg hússzor annyi bevételt termel, mint akkor. Charlie azt mondta nekem: „Mindig egyet fogsz velem érteni, mert okos vagy, nekem pedig mindig igazam van”.
m
Szeretnéd látni az interjú további, fontos részét, lényegi mondanivalóját? Itt férhetsz hozzá, ezzel a megoldással tovább segíthetek neked és te is segíthetsz nekem.
