Ha valamit érdemes minden befektetőnek megértenie, akkor ez az! Örök igazság, ami időtállóan bizonyította az emberi természet különlegességét. Ennek logikáját aztán rá lehet húzni egy sor piacra, nem feltétlen csak a tőzsdére érvényes. Logikus lesz, mégis ellent fog mondani mindennek amit a tőzsdéről eddig gondoltál. Már André Kosztolany [Tőzsdepszichológia c. könyvében] is megmondta: „A tőzsde maga a pszichológia.” Lássuk MIÉRT!

 

Ha szeretnéd, ebből a videóból sok példával fűszerezve megértheted:

 

 

Történelmi bevezető

1831-ben nyílt meg az első, valóban jelentős vasútvonal Angliában. Ez annyira bejött, hogy George Hudson az összes pénzét korai vasúttársaságba fektette, amely busásan megtérült. Majd alapított maga is egy céget, hogy York környékét elláthassa vasúttal. Ez fél millió font értékű cég volt, 1939-ban nyitott és nagy siker lett. Ha már ilyen jól ment a szekér, megalapította a Midland Railway Company-t. Mivel York olyan sikeres volt, ez utóbbihoz is összeszedte a már 5 millió fontos tőkét. Ezután növelte és növelte a birodalmát, cégeket vásárolt fel, parlamenti képviselő lett, stb.

A bankok is elkezdtek vasút által fedezett hiteleket adni, sokan abból is vasúti cégek részvényeit vették. Egyre csak nőttek az osztalékok, szinte naponta alakult egy vasúttársaság, ha már ilyen jól biznisz. Ez az angol gazdaságra is hatással volt, elszívta a tőkét más beruházások elől. Külön tőzsde is alakult abból a célból, hogy a vasúti társaságokat kezelje. Pár év alatt 1200 cég alakult, összértékük Anglia éves GDP-je volt és annyi vasutat akartak építeni amire biztosan nincs szükség. Nyilván nem is tudtak megtérülni, főleg ha egy későbbi szakaszban próbáltak szerencsét. Amikor aztán a hiteleket vissza kellett volna fizetni, a rendszer elkezdett összeomlani.

Néhány további példából is sokat lehet tanulni. 1711-ben jött létre a South Sea Company (SSC), ami úgy működött, hogy átvállalták az angol államadósságot, így az állam pénzhez jutott, cserébe pedig egyedüli jogot kaptak arra, hogy a spanyol kolóniákkal kereskedjenek. Lerövidítem a történetet: ahogy egyre több profitot termelt a cég kezdetben, a részvényárak annál inkább elkezdtek távolodni a valóságtól. Hitelre is lehetett részvényt venni, így csak a tizedét kellett kifizetni, vagy tízszer annyi részvényt lehetett venni. Szintén túl nagyra nőtt a szektor, a növekvő hatalmuk miatt bejutottak a parlamentbe és további jogokat szereztek, rájuk szabott törvényeket kaptak. Végül a tőzsde százszorosára nőtt pár év alatt, annyian akartak SSC részvényt venni, hogy más társaságok részvényeit eladva próbáltak pénzt szerezni ehhez. Emiatt a kisebbek dőltek be, azok hitelét vissza kellett fizetni, szintén elfogyott a valódi fedezet és a részvény árfolyam összeomlott.

Newton is vett a részvényekből, majd 7000 font nyereséggel eladta őket (az nagyon nagy pénz volt akkoriban). Később olyan SSC mánia alakult ki, hogy ismét beszállt, amin végül 20000 fontot vesztett. A következő ábrán ezt láthatod. Ebben mindenki részt vett a báróktól kezdve a kovácsokig. A kormányzatnak külön törvényben meg kellett tiltani a részvények shortolását (egyenlőre: eladását), hogy megakadályozza a túlzott pánikot.

Hasonló történet játszódott le a holland tulipánokkal az 1630-as években, volt olyan, hogy már 5000 guldent ért egy darab tulipánhagyma.

A 2000-es évek elején is hasonló buborék alakult ki a technológiai szektorban, ez volt az internetes buborék. Németországban külön tőzsde is létrejött Neuer Markt néven, ahol a technológiai cégek részvényeivel kereskedtek. Akkoriban ha ráírtad az üzleti tervedre, hogy „internet” vagy „biotechnológia”, megkaptad rá a pénzt. Nagy kipukkanás lett a vége.

Pár éve, vagy fél éve (vagy a jövőben, ahogy szeretnéd) ugyanez volt a bitcoin piacon is, ha nem lett volna mánia, talán nem is hallottál volna a bitcoinról… De ahogy már említettem, ez nem zárja ki azt, hogy az árfolyam később tovább emelkedjen.

Amerikában 2008 előtt mindenki hitelt hitelre halmozott és ingatlanokat vettek egyre drágábban, ott ingatlanválságként indult ami az egész világra kihatott.

Ne menjünk még ilyen messzire sem, Magyarországon ha nem is volt ekkora áremelkedés, mindenképpen megegyezhetünk benne, hogy egy lakáspiaci ciklus volt a 2000-es években. Mivel úgy alakult a szabályozás és olcsó deviza alapú hitel is elérhető volt a vételi oldalon, boldog boldogtalan lakást vett magának. Nagy áremelkedés volt jellemző éveken át, amit 2008-tól kezdett leereszteni. Úgy tűnik ez a ciklus indul újra 2014-től. Most is fűtve van ez a ciklus olcsó hitelekkel, állam által támogatott állampapírokkal, lakástakarék pénztárral, ÁFA csökkentéssel, CSOK-kal, növekvő bérekkel, bővített CSOK-kal, meg amit csak kívánhatsz, csak vegyél már lakást… Hogy lesz-e ebből buborék vagy sem, majd az idő eldönti.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ilyen történetekből rengeteget lehet tanulni, ezért ajánlott olvasmány Zsiday Viktor könyve: Mániák és válságok a tőzsde hőskorában.

 

Az emberek viselkedése

Buborékok akkor alakulnak ki, ha már a tömeg is venni kezd. Ugye mivel látják, hogy jó befektetés volt, ezért ők is beszállnak. Majd híre megy, hogy milyen jó befektetés és még többen beszállnak. A fenti példák esetében is az egész csak egy normális emelkedéssel kezdődött. Az okos emberek ekkor fektetnek be. Később jönnek az intézményi befektetők. Ahogy egyre többen szállnak be, az árfolyam egyre emelkedik. Amikor már nyilvánvaló lesz, hogy ez egy jó befektetés (volt), akkor szállnak be az átlagemberek is. Lassan eufória kezd kialakulni, mindenki erről beszél, mindenki venni szeretne, az árfolyam meredeken emelkedik és mindenki szuper boldog, hogy milyen jó befektetést csinált.

Minden buboréknak és válságnak van egy ilyen tipikus szerkezete, tipikus tömegpszichológiája, amiből nem tanulunk és a történelem folyamatosan ismétli önmagát. Újra és újra meg lehet találni ezeket a tipikus jellemzőket. Ezt nagyon fontos megérteni. Nézzük meg ábrák segítségével, hogy könnyebb legyen.

Félelem és kapzsiság irányítja a piacokat. Félelem és kapzsiság, jegyezd meg ez a két szót! Ugye a fenti ábra szerint valamiért leestek az árak, induljunk innen. A piac emelkedni kezd, ilyenkor még nagyon belénk van épülve a félelem, kétkedünk, hogy ez a kis emelkedés csak egy rövid fellélegzés és megyünk-e még lefelé. Amikor tovább emelkedik a piac, még mindig félünk tagadjuk a helyzetet, nem vagyunk meggyőződve. Később tovább emelkedik, ekkor már bizalmunk is van, később mindenki beszáll, venni fog és eufória hangulat uralkodik, mert minden nagyon szép és helyrejött a gazdaság. Aztán tetőzik a hangulat, majd korrigálni kezd a piac, önmaga sikerébe botlik. De nem vesszük tudomásul. Amikor még tovább esik ismét tagadjuk hogy baj lenne, később már félünk, majd amikor már sokat buktunk már pánikolunk is, pánik idején még nagyobbat tud esni a piac. Ezért olyan fontos megértened ezeket az ábrákat, mert ez olyan fontos része a világnak, hogy másképp fogsz rá nézni ezután.

 

Ciklusok

Az alábbi ábra azt vázolja, hogy ezt a ciklust milyen részekre oszthatjuk. A ciklus legelején éri meg legjobban befektetni, ide „okos pénz” áramlik, de nagyon kevesen ismerik fel ezt a szakaszt. Amikor szakmai körökben már növekszik a figyelem, akkor nagyobb befektetők, intézményi befektetők is beszállnak. Amikor már egyértelművé válik a helyzet, hogy ez milyen jó befektetés (volt) és tele van vele a média, akkor száll be az átlagember, általában túl későn. Ugye az okos pénz itt száll ki, a háztartások már tőlük vesznek! Ezután következik az összeomlás szakasza, itt pedig a kisember már csak a pánik idején száll ki, mert azzal is tele van a híradó.

 

Régi tőzsdei mondás, hogy akkor kell venni, amikor vér folyik az utcán. Az összeomlás során, vagy a lopakodó fázisban. A fenti ábra egyébként ezeken a linkeken alapszik.

Itt van egy részletes ábra, egy úgynevezett tőzsdei öröknaptár:

 

 

Az átlagember mindig rosszkor vásárol és rosszkor ad el. Akkor vásárol, amikor már tisztán látszik hogy minden emelkedett, jó befektetés volt. Ezzel az a baj, hogy ha már olyan nyilvánvaló a dolog, hogy látszólag nincs kockázat, az már be van építve az árba. Aztán esni kezd a piac és várunk, míg pszichikailag nem bírjuk tovább és a mélyben eladunk. Így szokott ez lenni.

Ha egy vállalkozás elindításán gondolkodsz, általában megkérdezel ezzel kapcsolatban embereket, kikéred a véleményüket. Ha azt mondják, hogy oké, ez tetszik, biztos működni fog, akkor már elkéstél. Ha már az átlagember számára is egyértelmű egy üzlet, késő beindítani, szinte biztos, hogy sok konkurensed lesz, másnak is eszébe jutott, hiszen egyértelmű. Ez sarkított példa, de érted hová szeretnék kilukadni. Minden technológiának, szolgáltatásnak van egy életciklusa, hasonlóképp a tőzsdéhez.

 

 

A magyar példa

A történelem szerint a gazdaság ciklikusan változik, elsősorban az emberi természet miatt. Csak egy példát szúrok be ide, hogy ne legyen minden olyan elméleti: a jelenlegi ingatlanpiac 2014-2015-ben kezdett emelkedni. Akkor már emelkedett, de még kétkedtünk, ahogy fentebb írtam. Ilyenkor születnek olyan cikkek, hogy „Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, felrobbant a lakáspiac” vagy „Durva áresés jöhet a lakásár emelkedés után”.
Aztán 2015 végén 2016 elején már nyilvánvalóvá vált, hogy emelkedés van. Ekkor kezdődött el a CSOK program, ami rátett még egy lapáttal. Ez a program egy piaci szegmensben nagy áremelkedést okozott, hiszen sokan szerettek volna CSOK-os lakást venni, de nem volt mit. 2016-17-18-ban majd sok ilyen lakás épül, tovább drágul a piac, mindenkinek nyilvánvaló lesz, hogy megéri lakást venni, mert minden emelkedik. Csak azt mondom, hogy mire felépül a CSOK-os lakások nagy része és az emberek meg tudják venni (hiszen állami pénzből telik rá), már csak drágán fogják tudni megvenni, a tetőzés idején. A drágán vett lakások alól aztán kifuthat a program, kifuthat az ÁFA kedvezmény, viszonylag hirtelen el fog tűnni a vételi erő. Ezután évekig tarthat majd a lejtmenet, aminek el kell jönnie egyszer, főleg ha eltűnik a vételi erő. Jó eséllyel így lesz, de előre nem látom a jövőt. Nem azt mondom, hogy ez feltétlenül rossz lesz a családoknak, csak rá szeretnék világítani mi következhet logikusan a tipikus tömegpszichológia alapján, eddig így működött. A lakásépítéseknek is van ciklusa és hozzá kapcsolódóan a lakásáraknak is. Majd 2020-2021 környékétől kezdve meglátjuk mi lesz, egyik eshetőségre sem alapoznék, hiszen akkor nem befektetnék, hanem spekulálnék.

Mi a helyzet a magyar gazdasággal? Abban is vannak ciklusok. A rendszerváltás évei volt a recesszió. A Bokros-csomag stabilizálta a gazdaságot, elkezdődött a felívelő szakasz. 2006 környékén volt a tetőzés, már mindenki devizahitelből vett lakást, hitelből pörgött a gazdaság. Majd jött a kiigazítás és a 2008-as válság. Ismét lezuhantunk és csak 2012-től tudtunk igazán elkezdeni feltápászkodni. Azóta javult a fizetési mérleg, a lakosság rendezte és rendezi a hiteleket, ismét emelkednek az ingatlanárak, reálbérek. Majd ha elfogy az EU-s pénz, nagy probléma lesz a kivándorlás, vagy valami más sokk jön az USA felől egy újabb válság formájában, ismét be fogunk esni a gödörbe. Persze remélem nem így lesz, de ez a lehetőség következik a ciklusokból.

 

A 2008-as válság

Csak ismételni tudom magam, részvényt igazán akkor éri meg venni, ha vér folyik az utcán, egekben a munkanélküliség és mindenki utálja a részvényeket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ne kövesd a csordát. E mögött a jól ismert idézet mögött ez a pszichológia rejlik. Amikor minden rózsás és szép az élet, legtöbbször már késő beszállni, hiszen már megtörtént az áremelkedés. Ettől szép! Hoztam még egy példát, a 2008-as válság amerikai tőzsdeindex árfolyamgrafikonját. Felrajzoltam a főbb állomásokat. Ugye nem kell hozzátenni semmit?

 

 

Miért meredekebb az esés, mint az emelkedés?

Amit érdemes megfigyelni, hogy a pánik során az árfolyam általában sokkal gyorsabban esik, egy szakadék keletkezik. Miért van így? Azért, mert mi emberek háromszor annyira félünk valami elvesztésétől, mint örülni tudunk valaminek a nyerésétől. A félelem háromszor akkora úr mint a siker. Ezért inkább sokan adnak el és pánik alakul ki ahelyett, hogy hasonlóképp csökkenne az árfolyam mint ahogy emelkedett. Ezért alakul ki egyáltalán a mélypont, mert félünk a további veszteségtől és inkább eladunk. Amikor ez tetőzik, akkor van a mélypont. Beszélünk még erről a pszichológia résznél is. Azért írok erről annyit, mert szeretném, hogy a következő válságnál észnél tudj lenni.

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Ha valamelyik cikket, akkor ezt! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!