A cím talán elsőre meglepő lehet, hiszen sokan veszítik el a munkájukat, megélhetésüket és kényszerülnek költözésre, visszalépésre. Mégis, egy válságnak vannak előnyei is, most megnézzük mik ezek. Ha még nem láttad ennek a cikknek az előzményét, akkor nézd meg!

 

Szeretnéd olvasás helyett inkább megnézni miért hasznos egy válság? Itt a lehetőség:

 

 

Lesz-e gazdasági válság?

Először engedd meg, hogy tisztázzam, lesz-e válság? Erre egyértelműen igen a válasz. Ugyanis nem a vasút technológia rossz, nem a bitcoin technológia rossz, nem az internet technológia rossz, hanem egyszerűen ilyen kapzsi az emberi természet. Nem szeretnénk kimaradni a jóból, egyre többen szállunk be, az ár eltávolodik a mögöttes értéktől és végül összeomlik. Mivel az emberi természet miatt alakulnak ki a válságok és buborékok, az emberi természet pedig nem változik, ezért jönni fog a következő válság, csak azt nem tudom mikor ér el minket. De hogy lesz, az biztos.

 

 

Miért hasznos egy válság?

Gondolj bele: eufórikus, mániákus időszakokra és aztán válságokra szükség van! Ha nem lennének túlzottan optimista időszakok, soha nem jöhetnének létre korszakváltó technológiák, enélkül csak egy kinevetés mellett lepasszolnák őket a befektetők. Sokkal több ötlet kapja meg a lehetőséget! Mivel most mindenki optimista, a fejlesztők könnyebben jutnak pénzhez. Ilyen időszakokban nagyon sok technológiai cég megy tőzsdére. Itt egy ábra erről, itt pedig még egy.

Aztán jönnie kell válságnak, ami kirázza magából az életképtelen gazdasági modelleket, ott mutatkozik meg igazán mire van szükséged mint felhasználó. Lehet, hogy ezer taxis alkalmazás indult, vagy ezer ételkiszállító, vagy ezer új technológiás házépítő cég. Ilyen sokra nincs szükség és válságban mutatkozik meg leginkább, hogy melyik életképes. Ez egy természetes szelekció, aztán az élet megy tovább. A válságok a gazdaság velejárói, természetesek, sőt ha nem lennének válságok valami nem stimmelne! Ezért aztán nem az a kérdés hogy lesz-e még válság hanem az, hogy mikor?

Egy egészséges gazdasághoz hozzátartozik a verseny, az is jó, hogy többen kapnak esélyt és az is jó, hogy később megmérettetnek. Ilyen a kapitalizmus. Nem azt kívánom, hogy a te céged vagy az enyém menjen tönkre, de hosszútávon akkor érdemes fenntartani, ha elég hatékony, ha elég versenyképes. Ha nem, akkor hosszú távon kár fáradozni.

 

 

Példák

Válságok idején pedig nagyon kevés cég megy tőzsdére, hiszen akkor nehéz pénzt szerezni az ötletedre. Tegyük hozzá azt is, hogy miért megy tőzsdére egy cég? Több oka lehet, de legtöbbször pénzt szeretne kapni. Neki az a jó, ha minél többre értékelik a céget a bevezetéskor. Ezért volt drága a CIG vagy a Norbi-féle cég a bevezetéskor (és ezután lefelé csordogált az árfolyam, hogy miért arról máskor). Érthető, hogy az optimista hangulat kellős közepén szerettek tőzsdére menni, könnyebb is volt és jobban megérte.

Vagy ezért jó most a Waberer féle BILK-nek tőzsdére menni, hiszen most minden az ingatlanok szárnyalásáról szól. Tagadhatatlan, hogy most van egy ingatlan mánia Magyarországon, jó esély van rá, hogy már csak ezért is optimisták lesznek az emberek ezzel a céggel kapcsolatban. Természetesen nem azt mondom, hogy ne vegyél belőle, vagy, hogy vegyél, de hogy ebből a szempontból az időzítésük véleményem szerint kiváló, azt igen.

A csúcs csalhatatlan jele, amikor a bennfentesek eladnak, az amatőrök pedig vesznek. Nézzünk egy gyakorlati példát, ordít az igazság. A Glencore egy jelentéktelen 60 milliárd dolláros árupiaci cég volt (árupiaci termék például az olaj, nikkel vagy kakaó), ami 2011 májusában 10 milliárd dollárt szerzett a tőzsdén. Az árupiacokon is ugyanúgy vannak ciklusok és a Glencore tehát eladott amikor tombolt az optimizmus. Ugyanebben az időszakban, 2011 májusában Magyarország pedig megvette a MOL ötödét deviza alapú hitelből. Aztán a MOL árfolyam durván 4 évig esett. Nos, szerinted ki járt jól? Ugye, hogy van valami ebben a csúcsok eufórikus pszichológiájában?

Ezért volt rengeteg blokklánc alapú startup is 2017-ben, hiszen olyan blokklánc mánia volt, hogy mindenki (majdnem mindenki) ilyenekbe tette a pénzét, hiszen előzőleg szuperül lehetett keresni vele. Ezért aztán olyan projektek is létrejöttek, amik később nemhogy sikertelenek lettek, mert az még rendben lenne, hanem még csak el sem kezdték megvalósítani. Például banán coin, Jesus coin, és társaik. És persze nem tudjuk még, hogy mely projektek, de biztosan indultak olyanok is, amik majd a jövő Google-jai vagy Amazon-jai lesznek. Talán el sem indulhattak volna igazán, ha nem lett volna annyi befektetőjük. Kíváncsian várom, hogyan alakul a történet. És ezért írtam azt, hogy a bitcoin esetében is lehetséges buborék, sőt, többször volt már változó méretben és nem kizárt, hogy lesz még.

Tehát a fenti folyamatok, ez a pszichológia hozzátartozik a világunkhoz. Mondhatjuk, hogy a válságok, mániák és ciklusok “normális” velejárói az üzleti életnek és az emberi természetnek.

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!


Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!