2017 elejétől lehetséges külföldi szolgáltatónál TBSZ számlát nyitni. De pontosan hogyan? Mik a tudnivalók ezzel kapcsolatban. Mivel egyik portálon sem találni erre megoldást, hát utánanéztem és megosztom a saját tapasztalataimat és levelezésem a NAV-val.

Egy kis információ a kezdőknek: Szabad világban élünk és megeshet hogy külföldön szeretnél értékpapírszámlát nyitni, mert olcsóbb a számlavezetési költség és/vagy a kereskedési jutalék mint a magyar brókereknél. Magyarországon viszont TBSZ számla esetén nem feltétlen kell hogy adót fizess a nyereséged után. Ez a cikk arról szól hogyan kombinálhatod ezt a két szuper kedvezményt és nyithatsz TBSZ számlát külföldön.

A probléma, hogy bár lehetséges a külföldi TBSZ számla, de mégsem elérhető egyetlen külföldi cégnél sem. Ugye ez a helyzet félreértése, ahogy az mindjárt kiderül. Alapvetően két megoldás létezik a külföldi tartós befektetési számla (TBSZ) problémánkra. Gondolhatja azt például egy francia bank, hogy magyarok ezrei árasztják el TBSZ kérdésekkel, nagy az érdeklődés, a frissen beérkező vagyontömeg nagy lenne, plusz nyereségük keletkezne, hát fejleszt erre egy terméket. Lehet majd náluk „TBSZ a’ la france” számlát nyitni, tesznek mellé magyarul beszélő kapcsolati munkatársat, a kimutatást elérhetővé teszik magyarul is, stb. Erre az esély nagyon elenyésző.

A valódi megoldás pedig az amit valójában lehetővé tett a jogalkotó. Röviden összefoglalva annyit kell tenni, hogy:

  • megnyitod álmaid számláját a számodra megfelelő külföldi szolgáltatónál,
  • utalsz oda legalább 25 ezer forintnak megfelelő összeget (euró, USD…),
  • ezután 30 napon belül bejelented a NAV-nak, hogy te ezt a számlát a továbbiakban TBSZ-ként szeretnéd kezelni,
  • csatolod számukra a szerződést,
  • csatolod számukra az első befizetés igazolását és hogy az mennyi forintot ért azon a napon,
  • csatolod számukra a neved és az adóazonosító jeled,
  • majd évente elmented magadnak az elektronikus számla kimutatásod, az éves összesítő reportot amit letölthetsz a rendszerből.

Ennyi. Tényleg csak ennyi. Ezen kívül minden más ugyan az mintha magyar TBSZ számlád lenne.

Túl szép, hogy igaz legyen? Egy kis magyarázat, miért ennyire egyszerű: Kezdjük ott, hogy mi a TBSZ számla célja. Ha legalább 5 évig nem veszel ki vagy raksz pénzt a számládra, akkor az azon elért hozam kamatadó mentes. (Hívjuk ezt most csak egyszerűen kamatadónak, de ide tartozik az árfolyam nyereségadó, osztalékadó, stb.) Ha már egyszer kamatadó mentes, akkor a NAV-nak mindegy hogy helyileg hol van az a számla… a lényeg a hosszú távú befektetési szándékon van. A későbbi lehetséges vagyonosodás miatt arra azért szükség van, hogy a NAV tudjon erről a számláról, de az már mindegy neki hogy mekkora a nyereséged, hiszen adót nem kell fizetned. Azért tedd el az éves kimutatásokat, mert ha egyszer megkérdezik miért lettél „gazdag”, akkor meg tudd mutatni.

Azért kell neked adminisztrálni, mert a külföldi szolgáltató úgynevezett adatszolgáltatásra nem kötelezett szolgáltató, nincs bekötve a NAV-hoz sem, nem tud a speciális magyar szabályokról sem, tehát sajnos neked kell ellátni a magyar hatóságokat információval arról hogy külföldön indítasz TBSZ számlád és csak ha külön kérik! arról hogy mekkora hozamod volt. Ez utóbbit egyébként nem kell küldözgetni, hiszen úgysem kell adót fizetni.

Mint említettem minden egyéb pontosan megegyezik a magyar szabályokkal. Tehát ha 3 éven belül „feltöröd” a számlát teljes adófizetési kötelezettséged van, be kell írnod az adóbevallásodba és megfizeted az adót. Ha 3 év elmúltával de 5 éven belül nyúlsz a számládhoz, akkor az adó 10%. Beírod az adóbevallásodba.

Ha szeretnéd, kezdetben befizetsz mondjuk 100 ezer forintot, de utána még gyűjtőévben akár 100 milliót is befizethetsz. A NAV-nak nem kell erről tudni, hiszen nem kell adót sem fizetned (kivéve ha idő előtt hozzányúlsz ahogy az előbb írtam). A kétkedők kedvéért mondom, ez a 100 millió forint természetesen legális fehér pénz. A számla mérete nincs korlátozva magyar számla esetén sem.

Az első utalásod csak készpénz vagy utalt összeg is lehet, de lekötött betét vagy részvény nem lehet. Ahogy a magyar esetben is, arra gondolt a költő, hogy az adóalap mértéke tehát a hozamod legyen tisztán elkülöníthető, ezért az részvényt már ezen a számlán kell megvenned. Így a hozam is ezen a számlán keletkezik, könnyen nyomon követhető.

TBSZ számlád szolgáltatóként csak egy lehet évente, de természetesen nyithatsz mondjuk egy külföldit és egy magyart évente, vagy egyik évben két magyart két szolgáltatónál és következő évben egy külföldit. Úgy variálod ahogy szeretnéd.

Hangsúlyozom, hogy nem vagyok NAV munkatárs, nem vagyok adószakértő. Kérlek járj utána a NAV-nál magad is a speciális kérdéseidnek, nyilván nem felelek a te hibáidból fakadó problémákért. Az adóügyeid a te dolgod!

Azt is szeretném hozzátenni, hogy ezzel a cikkel/videóval felkavartam az állóvizet és kiderült a külföldi TBSZ több hiányossága. 2018 nyara óta ezért a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium azon dolgoznak, hogy ezeket kijavítsák. Természetesen nem tudom milyen irányba mozdul el a dolog, nem ígérhetek semmit, nem adhatok személyes tanácsot, továbbra is velük beszéld meg a dolgot!

Ezt a cikket videó formában itt találod a piros gombra kattintva és a nagyon tanulságos kérdéseiteket hozzá más felületről pedig itt olvashatsz. Most pedig megosztom a NAV levelét ezzel kapcsolatban, ami egy szakmai vélemény, kötelező jogi erővel nem bír. Magáról a TBSZ számláról, hogy miért érdemes ilyet kötni egy másik posztban olvashattok majd. Link hamarosan.

 


Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!

 

Tehát a NAV válasza: Felhívom a figyelmét, hogy – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ban valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. §-ában foglaltakat figyelembe véve – a külföldi befektetési szolgáltató feladataival illetve az általa kínált befektetési lehetőségekkel, megtakarításokkal kapcsolatban az adóhatóságnak hatáskör hiányában nem áll módjában tájékoztatást adni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. §-ban határozza meg a tartós befektetésből származó jövedelem szabályait.

A már hivatkozott jogszabályhely (8) bekezdés értelmében ha a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan a szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt – neve, adóazonosító jele, a befizetett pénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékének feltüntetésével – az első befizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 NAPON BELÜL BEJELENTI az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) BEKEZDÉS SZERINTI TARTALOMMAL KIÁLLÍTOTT OLYAN IGAZOLÁSSAL, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

A Szja tv. 67/B. § (6) bekezdése alapján az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató
a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napról), valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év január 31-éig igazolást ad a magánszemélynek,
b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak,
c) a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.

Összegezve elmondható, hogy abban az esetben amennyiben a kifizető adatszolgáltatásra nem kötelezett, azaz ha külföldi a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet, akkor a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvező szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. További feltétele a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvező adózási szabályok alkalmazásának, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható. Ennek az igazolásnak tehát a magánszemély összes ügyletére ki kell terjednie.
A tartós befektetési számla nyitásának bejelentését – mellékelve a pénzintézet igazolását – írásban, kötetlen formába a lakcíme szerint illetékes állami adóhatóságnál teheti meg.

Amennyiben a magánszemély a külföldi pénzintézetnél nyitott TBSZ számlát és a külföldi pénzintézet törvényben meghatározott határidőben teljesíti az adóhatóság felé bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, akkor az ilyen jogcímen már alkalmazható a magyar szabályok szerint alacsony adókulcs (3 éves lekötési után 10 %), vagy éppen a teljes adómentesség (5 éves lekötés után).

Fontos, hogy a számlatulajdonos közvetlenül az első átutalás után kérje a szükséges igazolásokat a szolgáltatótól vagy hitelintézettől, annak érdekében, hogy elkerülje a kettős adóztatást, és biztosítsa a külföldi TBSZ kedvező magyar szabályok szerinti adózását vagy adómentességét. Ha valaki ezt elmulasztja, akkor hiába felelne meg a külföldi TBSZ a magyar szabályoknak, az azon keletkező jövedelem után Magyarországon is adót kellene fizetni.

A fentiek szerint tehát nincsen akadálya annak, hogy a magánszemély az adatszolgáltatásra nem kötelezett (külföldi) befektetési szolgáltatóval is kössön tartós befektetési szerződést. Ekkor a kedvező adózási szabályok alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély (a megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan) a szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt, neve, adóazonosító jele és a befizetett pénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök pénzösszeg értékének feltüntetésével az első befizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül a pénzösszeg lekötését az adóhatóságnak bejelentse. További feltétel, hogy a magánszemély rendelkezzék a befektetési szolgáltató által – a 67/B. § (6) bekezdése szerinti tartalommal – kiállított olyan igazolással, melyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható [Szja tv. 67/B. § (8) bekezdés].
A 67/B. § (6) bekezdés szerint az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós befektetésből származó jövedelmet, az első befizetés napját (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napját), valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.

A TBSZ számla évenkénti forgalmának igazolására nincs szükség, a befektetési szolgáltatónak csak abban az esetben kell igazolást kiállítania, ha ilyen jogcímen a magánszemélynek jövedelme keletkezik. Az igazolás adattartalmáról az Szja törvény külön rendelkezik.

Adókötelezettség meghatározására vonatkozó szabályok
A magyar szabályok szerint a tartós befektetésből származó jövedelem adókötelezettségének megállapítása szempontjából az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
Egy adott évben tetszőleges számú befektetési szolgáltatóval köthet tartós befektetési szerződést, ezek számát ugyanis a törvény nem korlátozza, de az így megkötött szerződések között átjárásra nincs lehetősége (Szja tv. 67/B. § (2)-(3) bekezdés).

Gyűjtőév
A számlanyitás évében (amely gyűjtőévnek tekinthető) tartós befektetési szerződésenként (megnyitott számlánként) legalább 25 ezer forintot (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell befizetni, amely befizetés a számlanyitás évében korlátozás nélkül növelhető. A befizetés nem csak készpénz, hanem átutalt összeg is lehet, de már lekötött betét, vagy meglévő pénzügyi eszköz áthelyezése nem lehet. Az induló évben összegyűlt pénzösszeg a következő évtől minősül lekötött pénzösszegnek. Az elhelyezés naptári évét követően további befizetéssel már nem növelhető, ugyanakkor az ötéves lekötési időszakot követő újrakötése nem minősül új kötésnek (Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés).

Feltételek
A kedvező adózási szabályok alkalmazásának további feltétele, hogy a lekötött pénzösszeget, továbbá annak befektetése révén elért hozamokat (amelyek lehetnek: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség) a számlanyitás évét követő legalább három naptári évben (hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak) (a három- és kétéves lekötési időszak együttesen ötéves lekötési időszak) a befektetési szolgáltató, hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban tartsa (Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés).

Tartós befektetésből származó jövedelem
Tartós befektetésből származó jövedelemnek (ún. lekötési hozamnak) minősül a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek a magánszemély által lekötött pénzösszeget meghaladó része (Szja tv. 67/B. § (1) bekezdés).

A befektetési szolgáltató, a hitelintézet lekötési hozamot állapít meg:
– a lekötési időszak megszűnésének napjára (az ötéves lekötési időszak utolsó, illetve – ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);
– a lekötés megszakítása napjára (ha a lekötött pénzösszeget és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akárcsak részben is felveszi, vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (az eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja).

Az adó mértéke
Az adó mértéke nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napján megállapított lekötési hozam után.
A lekötési hozam után 10 százalékos mértékű az adó, ha:
– a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg (a lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
– a hároméves lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg (a részkivéttel arányos lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
– a lekötést a folytatólagos kétéves lekötési időszakban szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani) [Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés].
A lekötési hozam után 15 százalékos mértékű az adó, ha a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani) [Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés].

Bevallás
Amennyiben az adó mértéke 10 vagy 15 százalék, akkor a tartós befektetésből származó jövedelem utáni adót a bevallásában kell megállapítania, bevallania és az adót annak benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie.
Az adóbevallásban természetesen nem kell bevallani a TBSZ-ből származó jövedelmet, ha már nem kell utána adót fizetni, azaz az 5 éves lejárat után.

Egészségügyi hozzájárulás
Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben a 3 éves lekötési időszak utolsó napját megelőzően szünteti meg a TBSZ számláját, akkor a korábbiakkal ellentétben 2017. január 1-től a keletkező jövedelem után nem kell a 6 % mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ugyanis az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A. §-ának hatályon kívül helyezésével e kötelezettség megszűnt.

Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.