Pont most a hétvégén szerettem volna beszélni erről a témáról, de most kicsit más köntösben teszem meg ezt, ugyanis megváltozott a helyzet. Elmondom miért.
.
Ha szeretnéd, megnézheted videós formában is:
Ha nem szeretnél lemaradni a hasznos újdonságokról, akkor kattints ide és iratkozz fel a Youtube csatornámra!
.
Mi volt a helyzet?
Bevezetőnek, korábban megosztottam hogyan leveleztem a NAV-val és hogyan csináltam külföldi TBSZ számlát. Azóta ezt már számos pénzügyi blogon és cikkben viszontláttam. Többféle formában, például az egyik blogon tudtam meg, hogy valaki így csinált TBSZ számlát a Degiro-nál, aki maga nem foglalkozik ezzel és így lehetett.
Minden ilyen említésnél hiányoltam azt, amit én minden cikkhez odaírtam, hogy ne kizárólag ez alapján intézd az adóügyeidet. Emellett érdemes tudni, ide is leírom, hogy a külföldi TBSZ jogi gyerekbetegségein most dolgoznak. Ez tőlem teljesen független és egyenlőre nekem sem válaszolnak. Amint megtudok valamit szólok, de addig is javaslom a külföldi TBSZ szándékot még számlanyitás előtt egyeztesd a NAV-val. Kérdezd meg lehetséges-e és hogyan, hiszen te felelsz az adóügyeidért.
Már csak azért is, mert nem csodálkozunk azon, ha Magyarországon egyik napról a másikra megváltozik valamely terület jogszabályi háttere. Gondolj csak a lakástakarék pénztárra vagy legutóbb a meddőségi gyógyszerekre.
De visszatérve, felkavartam az állóvizet ezzel kapcsolatban és kiderült pár hiányosság a szövegben, értelmezési különbségek, és egyébként is kértem tőlük olyan állásfoglalást, ami jogi erejű, nem szakmai véleménynek minősül.
Ennek már másfél-két éve is van, azóta többször próbálkoztam, még a Minisztériummal is felvette ma kapcsolatot, de választ nem kaptam. olyan is előfordult, hogy egyikőtök írta, van ismerőse a NAV-nál, küldjem el neki a levelet és megnézi mit tehet. Komolyan ezen múlna, hogy egy adóhatóság válaszol? Hogy legyen így bizalma az embernek egy intézet iránt? De így sem kaptam választ, tudom Miklós is és többen közületek is kérdezte a NAV-ot. Helyesen!
.
Most pedig jött egy válasz
Végre valakinek válaszoltak, amit megosztott az Osztalékból szabadon Facebook csoportban.
Ez a levél nem nekem jött, nem az enyém, ezért nem teszem közzé, de összefoglalom mit írnak benne.
Ennek az a lényege, hogy a külföldi intézetnek is ismernie kell a magyar szabályozást és annak megfelelően nyilvántartást kell készítenie, stb. Tehát nem elég, ha te annak kezeled a számlát és bejelented a NAV-nak.
Ez ugye teljesen ellentmond annak a levélnek, amit én kaptam, miszerint A magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval is köthet tartós befektetési szerződést amennyiben a kifizető adatszolgáltatásra nem kötelezett, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. És van olyan igazolás, amiből a jövedelem megállapítható.
Tehát lényegében a két levél ellentmond egymásnak, hiszen az én levelemben olyan intézetről is van szó, ami nem adatszolgáltatásra kötelezett. Miért írták volna eddig, hogy a magánszemélynek bármit is 30 napon belül be kell jelenteni, ha egyébként kizárólag a szolgáltatón múlik a dolog? Ezért mondom azt, hogy megváltozott az álláspontjuk. Különben eredetileg nem írtak volna arról mi a dolga a magánszemélynek. De nem kell egyetérteni, ez csak a véleményem. Ilyen van, a szabályozás nem mindig az ember érdekében változik.
Ezért, bár ez az új levél is szakmai véleménynek minősül, azért kirajzolódik belőle milyen irányt vett fel a NAV, ezért fogadjuk el, hogy nem lehet külföldön TBSZ számlát nyitni. Hiába írtátok páran, hogy megkérdeztétek és lehet. Ez ebben az új formában egy elméleti lehetőség marad, ami a gyakorlatban nem igen fog mostanában teljesülni.
Nem adhatok tanácsot, mint senki más sem itt a pénzügyi médiában, sem a youtube-on sem más felületen, az adóügyeidért továbbra is te felelsz, de véleményem szerint ezt el kell fogadni, akkor jársz a legjobban, ha bevallod az így keletkezett jövedelmed.
Úgy veszem ki a hozzám érkezett üzenetekből, hogy ti is inkább azt sajnáljátok, hogy idáig húzódott a dolog. Hiszen normális országokban ilyen nem fordulhat elő, hogy az adóhatóság maga nem tudja vagy nem akarja értelmezni a saját előírásait ennyi ideig.
Röviden tömören ennyi a változás, a legjobb amit tehetek, hogy ezt megosztom veletek és frissítem az ezzel kapcsolatos írásokat.
Január 18-án frissítésként: A visszajelzések alapján látom legtöbben ti is megkérdeztétek a NAV-ot, helyes! Valakinek még azt is megerősítették, hogy „tbszt innen tudok e kivinni és azt mondtak tudok. Külföldi szolgáltatóhoz kell transzferalni a papírokat és utána ugyanúgy bejelenteni hogy tbsz folytatódik.” Másnak tegnap is megerősítették, hogy az általam leírt módon lehetséges a külföldi TBSZ. Egy külföldi nyitással kapcsolatban pedig ez volt a válasz:
Mindezzel együtt, nem az én véleményem számít, a NAV válasza mérvadó. Én nem szeretnék igazságot osztani, egyik felet sem vádolni. A jelen helyzetben ez alapján ne akarjunk TBSZ nyitni külföldön.
Január 21-én frissítésként: Én is megkaptam a NAV válaszát, ami lényegében ugyanaz a levél, ami a Facebook csoportban volt. Szerintem a NAV-tól nagy szó, hogy megértésemet kérték, amiért eddig tartott az egyeztetés erről a Pénzügyminisztériummal. Véleményem szerint az egyeztetés előtt másképp értelmezték a szöveget, ezt jeleztétek nekem vissza többen is, de most már ez az álláspontjuk.
„Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A benyújtott tájékoztatást kérő leveleiben feltett kérdései a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ) adókötelezettségével valamint az adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatban merültek fel.
A benyújtott beadványában előterjesztett kérdésben az egyeztetés lezárult, melynek eredményeként az alábbiakról tájékoztatjuk.
1. Szerződés feltételei
Legfőbb kérdése arra irányult, hogy mely szerződések felelnek meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. § (8) bekezdésében foglalt, külföldi befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződés kritériumának.
A külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ) tartalmi elemei tárgyában a Pénzügyminisztériummal kialakított álláspont szerint a magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel is olyan megállapodást kell kötnie, amely megfelel az Szja törvény 67/B. §-ában foglalt feltételeknek. Az Szja törvény 67/B. § a TBSZ-szel összefüggésben mind a magánszemélyre, mind a befektetési szolgáltatóra/hitelintézetre vonatkozóan állapít meg kötelezettségeket. A külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek – a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű teljesítése érdekében – részleteiben ismernie kell a magyar szabályozást, így különösen azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési szolgáltatónak (hitelintézetnek) lekötési hozamot kell megállapítania.
Az a szerződés teljesíti a feltételeket, amely tartalmazza, hogy a szerződő felek a keletkező jövedelem tekintetében az Szja törvény 67/B. §-ának szabályait alkalmazzák, és a magánszemély vállalja az Szja törvény 67/B. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeket – lekötés, három-és ötéves tartási időszak – teljesítését. Ebből adódóan egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a TBSZ kritériumainak. Nem elégséges az sem, ha a magánszemély (a magyar szabályokat önként betartva) TBSZ-nek tekint egy számlát.
A továbbiakban a külföldi TBSZ esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ilyen szerződésekre is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően további befizetéssel már nem lehet növelni. Ezt biztosítandó olyan szerződéses feltételeket kell kialakítani, ami alapján a külföldi befektetési szolgáltató/hitelintézet a gyűjtőévet követően befizetett összegeket nem tekinti olyannak, mint amelyek a TBSZ keretében kerültek befizetésre. Tehát nem arról van szó, hogy a gyűjtőévet követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy arról, hogy a külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, hanem arról, hogy ezen későbbi befizetések már nem tekinthetők TBSZ keretében történő befizetésnek.
2. Adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatos kérdések
Az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdésében előírt adóhatósági bejelentéshez nem kell mellékelni a tartós befektetési szerződést, azonban egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során azt az adóhatóság rendelkezésre kell tudni bocsátani (azaz a magánszemélynek igazolnia kell tudni, hogy a külföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel TBSZ-t kötött).
Az adóhatóság részére két dolgot kell bejelenteni:
a) a tartós befektetési szerződés megkötését,
b) lekötési átutalás esetén a lekötési átutalás tényét.
Szerződéskötés esetén a befizetett pénzösszeget, lekötési átutalás esetén az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékét kell közölni az adóhatósággal. Szerződéskötés esetén az első befizetést követő 30 napon belül, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.
A külföldi TBSZ megkötésekor ugyancsak figyelemmel kell lenni arra, hogy minimálisan 25 ezer forint (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszköz) fizetendő be, és a befizetésnek nincsen felső korlátja (ez a befizetés tekintendő első befizetésnek). A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetőek. A 67/B. § (8) bekezdés alapján megtett bejelentésben (vagyis a szerződéskötéskor) az első (minimálisan 25 ezer forint vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetést kell bejelenteni az adóhatóság részére, a gyűjtőévi további befizetéseket nem kell bejelenteni.
3. Adókötelezettség megállapítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek ugyanolyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie (szerződésenként), mint a hazai befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek. A TBSZ törvényi szabályozása a hároméves lekötési időszak és az ötéves lekötési időszak végén döntési pontokat tartalmaz:
– az előbbi esetben (3. év vége) a magánszemély részkivétről rendelkezhet, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,
– az utóbbi esetben (5. év vége) a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és a szerződést újrakötheti.
Ezen döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel megkötött szerződésekhez – a szerződéses kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a TBSZ-t.
A szerződéses feltételek változatosak lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.
4. Igazolás kiállítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak (is) az Szja törvény 67/B. § (6) bekezdésben szereplő tartalmú igazolást kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről. E szerint a külföldi befektetési szolgáltató/hitelintézet által a magánszemély részére kiadandó igazolás tartalmazza:
– a tartós befektetésből származó jövedelmet,
– az első befizetés napját (a TBSZ újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napot),
– a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
A fenti tartalmú igazolás teljesíti az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdés azon előírását, miszerint abból a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható. Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia kell a jövedelemadatot). Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:
– az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,
– a tranzakciókról kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,
– az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
A külföldi befektetési szolgáltató által az adóévet követő év január 31-e után kiállított igazolás nem minősül jogvesztőnek, de akadályozhatja a magánszemélyt a személyi jövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.
Az egyeztetés elhúzódása miatt köszönjük megértését és türelmét.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály”
Február 18-án frissítésként: Pár napja a Világgazdaság is cikkezett a témában és ma a NAV oldalán is megjelent több kérdés és válasz.
Remélem hasznos volt számodra ez a cikk! Ha így van, kérlek támogasd a munkámat annyival, hogy megosztod másokkal is, követed a Facebook oldalam, feliratkozol a Youtube csatornámra vagy a hírlevelemre itt.
>
Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!
Köszi az infót, érdekes a jogalkotói és -értelmezői hozzáállás.
Ez felveti továbbá azt a kérdést is, hogy kinek az érdeke felesleges jogszabályokkal tarkítani az amúgy is terjengős gyűjteményt. Mi lehet a mögöttes szándék olyan jogszabályokat hozni, amelyeknek semmi kapcsolata nincs a valósággal, lévén egy olyan külföldi szolgáltató sincs hetedhét határon, aki ismerné a magyar TBSZ fogalmát?
(Ha pedig nagyon továbbgondolom, akkor felmerül, hogy miért jó egyáltalán magyar állampolgárnak lenni. Minden bizonnyal a kiváló egészségügyi és oktatási rendszer miatt. 🙂 Versenyképes szakértői képzésünknek nincs párja a világon.)
@rmm
„Mi lehet a mögöttes szándék olyan jogszabályokat hozni, amelyeknek semmi kapcsolata nincs a valósággal, lévén egy olyan külföldi szolgáltató sincs hetedhét határon, aki ismerné a magyar TBSZ fogalmát?”
Én azt gondolom, hogy az EU versenysemlegesség miatt nem lehet a külföldi bankokat egy szolgáltatásból kizárni. De lehet olyan feltételeket támasztani, amit csak magyar bankok tudnak/akarnak teljesíteni.
És ez magyarázhatja a homályt a tájékoztatásban: egyetlen hatóság sem akarja ezt fehéren feketén leírni.
„egyetlen hatóság sem akarja ezt fehéren feketén leírni.”
Nem értem, hogy miért nem. Tán van valami takargatni valója? Miért nem?
Rettenetesen aggályosnak tartom, ha egy hatóság fél egyértelműen fogalmazni.
Más.
Ennek apropóján fogalmazódott meg bennem, hogy tulajdonképpen kik szívták meg. Akik szerettek volna rendesen eljárni. A NAV szépen félretájékoztatta őket, ebből jól nem tudnak kijönni. Ráadásul önként és dalolva jelezte mindegyik a NAV-nak, hogy ő bizony külföldi számlán fog kereskedni és nem kíván adózni utána. A világ legegyszerűbb dolga lesz ezen új értelmezés után „levadászni” ezeket az embereket. Ennél már csak a 20 éves unit linked életbizti adókedvezmény megvonása viccesebb, amiben ~19 évig ott kell rohadnia a „befektetőnek”, miközben a szabályozó úgy keveri alatta a lapokat, ahogy neki tetszik. Zéró jogorvoslati lehetőség. Brutális kockázat. Hozhattam volna példának a fudamentát is, azt is lehetett volna fokozatosan kivezetni, de neem, minek, ha van kőbalta megoldás!
Milyen tanulságot von le ebből egy racionálisan gondolkodó ember? Az a jó, ha nem bízol az állami szervezetek szavahihetőségében, ha semmit nem árulsz el magadról és távol tartod magad tőlük. Minél többet tudnak rólad, annál könnyebben fognak megszivatni. Csodálkozunk, hogy magas az adóelkerülés, magas a korrupció? Még véletlenül sincs ennek köze ahhoz a hanyag hozzáálláshoz, amit az állam képvisel és ahogy az állam kezeli a társadalmat, akit állítólag szolgál. Tényleg nagy a homály odafenn.
Szia!
A legújabb NAV levele értelmében megfelel az Interactive Brokers a TBSZ szabályoknak?
Nem felel meg.
#rmm “Mi lehet a mögöttes szándék…”
#headset „EU versenysemlegesség…” „…magyarázhatja a homályt a tájékoztatásban…”
Ezt a szándékot és homályt nevezik idehaza a jogszabályokban elrejtett kiskapunak. A többség számára elérhetetlen de vannak kiváltságosok (pl. EU parlamenti képviselők), akik olyan hazai és külföldi reputációval rendelkeznek – természetesen a haza szolgálatában mutatott vitathatatlan érdemei révén -, hogy egy külföldi EU-s pénz/hitel intézet, befektetési szolgáltató számára egy névreszóló szerződés csomagot állít össze, amely feltételrendszere mindenben megfelel a hazai szabályozásnak és a „kis” megtakarított pénzéből nem kell hőn szeretett haza anyácska zsebébe a jussát megfizetnie.
Ez marhaság.
A protekcionizmus nem így működik. Egy kormányközeli politikus nem a TBSZ-szel megspórolható adóra hajt.
És pl. az Interactive Brokers vagy egy hasonló méretű cég miért tenne ilyen szivességet egy csóró magyar EU képviselőnek? Egy olyan politikai szervezet tagjának, amelyik akadályozza őt a magyar piacon?
Szia! Akkor ezek személyes szerződések, de tudsz esetleg erre példát mutatni?
Ó, hogy az a…! Én meg pont a héten beszéltem le a Tradestationnel, hogy oké, alszámlák nyithatóak náluk, 1000$/számla méret felett nincs inactivity, minden szuper, mindenhol utánaolvastam a külföldi TBSZnek, stb, akkor én nyitnék is egy számlát náluk.
Nem gondoltam volna, de hát ezek után mégis nyerőben a Random Capital… (drágább költségek de -15% adó) 🙁
Köszi a cikket. Én azért tbsz-ként kezelem továbbra is a Captrader alszámlámat, több év alatt csak kiforrja magát ez a terület is…
Nem mondhatom meg mit tegyél, de azért én minimum megkérdezném a NAV-ot is. Az én értelmezésem alapján nem fogják a számládat TBSZ-nek tekinteni egy ilyen tájékoztató levél után. Inkább kétszer kérdezz… Ha megerősítő választ adnak neked, legfeljebb semmi nem történik, pár percbe került a dolog.
Szia Péter!
Nem akarod megkérdezni a NAV-ot, hogy akkor most mi a teendő? Vissza lehet vonni a TBSZ bejelentést?
Mert formálisan nézve, ha valaki csak bevallja a számlán elért nyereségeket, akkor lesz egy téves bejelentése és egy hibás bevallása.
Vagy arról, hogy mit tervez a NAV azokkal, akik külföldi TBSZ-t jelentettek be. Annak fényében hogy minden ilyen bejelentés -szinte biztosan- téves.
Nem vagyok NAV munkatárs, de véleményem az van. Szerintem a NAV most éppen nem tervez semmit, éppen ott tartanak, hogy kiderült számukra hogyan kell értelmezni a szöveget. Ha a jelen számlát nem fogadják már el TBSZ-ként, akkor valószínűleg legtöbben eladják a papírokat és átviszik a számlát egy magyar intézethez TBSZ-ként folytatva, a keletkező nyereség után adóznak. A NAV pedig biztosan válaszol mindenki kérdésére, remélhetőleg gyorsan.
Szia! Ugye én megkérdezhetem, de nem az én dolgom megkérdezni, hogy valaki a saját esetében hogyan járjon el. Az a legjobb, ha mindenki megkérdezi. A véleményem elmondtam, de az természetesen általános vélemény, nem személyes tanács. Nem értem a hibás bevallásos dolgot, amit írtál.
A hibás bevallást úgy értem, hogy amíg a bejelentő vissza nem vonja, vagy a NAV nem vizsgálja felül a bejelentést, addig az a számla hivatalosan TBSZ. És emiatt nem lehet jó bevallást csinálni.
1. Ha az ember nem ír be a bevallásba semmit, mert a TBSZ nem adóköteles, akkor a NAV egy későbbi vizsgálatban szabálytalannak nyilváníthatja a TBSZ bejelentést és ott a baj.
2. Ha az adózó úgy dönt, hogy feltöri és feltört TBSZ-ként adózik, ahhoz nem kap a külföldi számlavezetőtől megfelelő igazolást. És a NAV ismét dönthet úgy, hogy ez sosem volt TBSZ, nem jó a bevallás.
3. Ha az ember -nem TBSZ számlaként- összevonja a máshol elért nyereséggel/veszteséggel, akkor a bevallás matematikáját ellenőrző számítógép látja, hogy valami nem stimmel. Pláne, ha a „TBSZ”-en megjelenő veszteség nyereséggel van szembeállitva. Ha az ipse kérésre beküldi a külföldi számláról a vétel/eladás bizonylatokat, akkor első lépésben az lesz a baj, hogy az egy TBSZ-nek bejelentett számla és nem lehet a többivel összevonni.
Tudom, hogy ez teljesen formális jogi okoskodás, de amíg a bejelentés nem semmisül meg, addig az alany benne van a csapdában és csak a NAV jóindulatán múlik, hogy hol porolja el a fenekét. 🙁
Én egyébként nem vagyok érintett, ezért nem kérdezem meg a NAV-ot. De ha egy lezáró cikket írnál a témáról, az mindenkinek megmutatná a kiutat. Hiszen minden külföldi TBSZ bejelentő azonos szituációban van.
Vagy az is jó lenne, ha egy külfoldi TBSZ tulajdonos kérdezné meg, hogy mi a teendő és megírná kommentben. Még május 20 előtt. Ezt elsunnyogni amúgy sem lehet, hiszen a NAV nagy biztonsággal tudja, hogy mindenki rossz bejelentést tett.
Köszönjük a kiegészítést! A telegram csoportban sok szó esett erről és többen mondták nekem, hogy megírják erről a NAV válaszát. Remélem tudok majd valami hasznosat mondani. De a biztonság kedvéért, akármit mondok, mindenki saját döntése mit tesz, ezért nem árt kérdezni.
Szeretnék tisztázni pár dolgot, mert úgy látom, többen is évek óta komoly félreértésben vannak, beleértve, sajnos, e blog szerzőjét is. A túlnyomó többség azt hitte, hogy pusztán azért, mert bejelenti a NAV-nál, hogy egy külföldi szolgáltatónál nyitott „sima” befektetési számlát tartós befektetési számlaként szeretne használni, és a NAV visszajelez, hogy oké, akkor más követelménynek már nem is kell megfelelnie. Ez a következő tévedéseken alapult:
1) A bejelentés ténye helyettesíti a tartós befektetési számlára vonatkozó törvényi követelményeknek való megfelelést.
Nem helyettesíti, a törvény minden esetben megköveteli a tartós befektetési szerződés meglétét (azaz egy olyan szerződését, amely tartalmazza a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelő kitételeket) és a szerződésnek megfelelő számlavezetési gyakorlatot.
2) A NAV válasza, amelyben tudomásul veszi a bejelentést, egyben azt is jelenti, hogy a NAV megvizsgálta a szerződést, és szabályosnak találta.
A NAV azonban semmi ilyesmit nem írt, a szerződést pedig nem is kellett csatolni a bejelentéshez. Az adózó felelőssége, hogy a bejelentése mögött olyan szerződés legyen, amely megfelel a jogszabályoknak. A NAV – általános gyakorlatának megfelelően – csak egy adóellenőrzés során vizsgálja majd, hogy a megkötött szerződés valóban tartós befektetési szerződésnek minősül-e, és hogy a számlavezetés során a felek a szerződésben foglaltaknak megfelelően jártak-e el.
A NAV valóban fogalmazhatott volna egyértelműbben is a tudomásul vételt tartalmazó sablonszövegében, esetleg gyorsabban reagálhattak volna a neten évek óta keringő téves értelmezésekre, de ettől még az szja-törvény szövege világos. Javaslom az szja tv. 67/B. § (1), valamint a NAV korábbi állásfoglalásának (https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Tajekoztato_az_elleno20161222.html?query=%C3%BCgylet) figyelmes tanulmányozását.
Bocs, az előzőt nem ehhez a hozzászóláshoz szántam válasznak, hanem magához a cikkhez.
De ha már, akkor @headset:
Nem vagyok adószakértő, de a bejelentésed a NAV-nak szerintem egyszerűen semmis. Attól, mert bejelentetted, a külföldi számlád még nem lett tbsz, mert nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Egyszerűen be kell vallanod az ott keletkezett nyereséget és megfizetned utána az adót. Ha ezt korábbi években nem tetted volna meg abban a hiszemben, hogy tartós befektetési számlád van, azt pótolnod kell. Késedelmi kamatot valószínűleg kell fizetned, a bírságot esetleg elengedik, ha elmagyarázod, hogy sokakkal együtt te is félreértetted a jogszabályt.
Egyeztess egy adótanácsadóval, könyvelővel vagy a NAV-val, hogy mi ennek a menete (ne netes cikkek alapján tájékozódj, és nekem se higgy!)
Bocs, nem láttam a jan. 21-ei frissítést… Így már más a helyzet, köszi, hogy közzétetted.
A NAV honlapján is megjelent az állásfoglalás:
nav.gov.hu/nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20200218.html