A piacok mozgásának megértéséhez szerintem ELENGEDHETETLEN, hogy megismerkedj a likviditás fogalmával. Ha ezzel a szemüveggel nézzük a részvénypiacot, vagy az ingatlanpiacot, akkor sok mindenre fény derül. Ezek eddig is ott voltak, csak nem láttad. Megbeszéljük ezeket is, de először nézzük meg mi ennek az alapja.

Ha valami mozgalmasabbra vágysz, megnézheted videós formában:

m

m

Alapozás

Hadd kezdjem egy kis iskolával, hogy jobban megértsük a mondanivalót. Ezt leginkább Frank Shostak cikkére alapozom. Mi a pénz funkciója? A pénz egyik legfontosabb funkciója, hogy csereeszköz. Egy pék pénzt kap a kenyérért cserébe és aztán a pénzt elköltheti más termékre és szolgáltatásra. Ha több terméket és szolgáltatást állítunk elő, akkor a pénz iránt növekszik az igény. Ha csökken a gazdasági aktivitás, akkor kevesebb pénzre van szükség.

A pénz iránti igényt az árak is befolyásolják. Ha a termékek és szolgáltatások ára növekszik, akkor növekszik a pénz iránti igény is, hiszen többet kell költenünk. Ha csökkennek az árak, akkor kevesebb pénzre van szükségünk. (ceteris paribus, minden más változatlansága esetén.)

Most ugrik a majom a vízbe! Képzeld el, hogy nem növekszik a gazdasági aktivitás, de megnövelik a pénz mennyiségét a rendszerben. Mivel nem költekezünk többet és nem igénylünk több terméket sem, ezért felesleges pénz áll rendelkezésünkre. Ez a monetáris lazítás vagy likviditás.

Viszont a magyarokon kívül, akik szeretik a pénz a matrac alatt tartani, senki nem szeret több pénzt tartani, mint amennyire szüksége van. Ha felesleges pénzed van, akkor elköltöd termékekre és szolgáltatásokra, befekteted, szóval veszel rajta valamit. De mint rendszer nem tudunk megszabadulni a pénztől, mert a mi feleslegünk máshoz kerül, benne marad a rendszerben. Erre az a megoldás, hogy amikor elkezdünk többet költekezni, akkor az árak növekedni fognak. Tehát növekszik az igény a termékek és szolgáltatások iránt és ez növeli az árakat, növekszik a gazdasági aktivitás is.

Ugyanez van visszafelé is, ha csökken a pénz mennyisége, de ellentétesen. Ekkor eladjuk a javainkat ezzel lenyomva az árakat és hozzáigazodva a csökkenő pénz mennyiségéhez.

És ha belegondolunk a monetáris likviditás bőség vagy hiány bekövetkezhet a gazdasági aktivitás vagy árszintek változása miatt is.

A következő a mit meg kell érteni, hogy van egy idő eltolódás a monetáris likviditás és termékek árai, mondjuk a részvény árfolyamok között. Hiszen a beáramló pénz nem érint mindenkit egyenlően és azonnal. Vannak olyanok akik korábban jutnak hozzá és előnyben lesznek azokkal szemben akik később jutnak hozzá.

m

Például?

Már meséltem arról, hogy a jelenlegi ciklusban a bankok kapták meg először a pénzeket, ők voltak a nagy nyertesek. Elkezdődhetett az eszközárak emelkedése, megbeszéltük hogyan alakult ez át a részvény árak növekedésére. Aztán végül a pénz eljutott Átlag Bélához is, de ő már magas árfolyamokkal találkozik, lásd például nagyon drága ingatlanok. Ez más szemszögből világítja meg az egészet, ugye? Aztán ahogy a jegybank leállítja a pénznyomtatást, az árfolyamok tovább növekednek, hiszen az eddig nyomtatott pénz még mindig áramlik a gazdaságba.

Alább pedig néhány ábra bemutatja, hogy a likviditás (piros szaggatott vonal) tetőzése vagy mélypontja és a tőzsde (kék vonal) tetőzése vagy alja között van egy eltolódás, hiszen a likviditás nem érint mindenkit egyszerre. Ezek visszarepítenek minket az 1929-es, az 1987-es, a 2000-res válságokra és megmutatják a jelen helyzetet is. A harmadik ábra megmutatja, hogy ezen adatok szerint a likvitás már elérte a csúcsát és ezzel lehet, hogy a tőzsde is…

m

Egyébként ez a likviditás inkább a változást szemlélteti és beleszámolták az ipari aktivitást és inflációt is.

m

Akkor mi a helyzet a részvényekkel most?

Véleményem szerint hamarosan elérjük ennek a ciklusnak a végét. Emlékszel még arra leckére, ahol elmagyaráztam a tőzsdei öröknaptárat?

m

m

Most pontosan a közömbösség szakaszában vagyunk, a medve kopogtat az ajtón, már ha nem rúgja ránk azt, de még nem hisszük el.

m

Ha ránézek főleg a következő ábrára, akkor látom, hogy

1. megvolt a monetáris könnyítés,
2. ezután megindult a gazdasági aktivitás, felpörögtek a hitelek,
3. megvolt az infláció is, hiszen szerintem buborékban van több szektor is, beszéltem az ingatlanokról, a műtárgyakról, a részvényekről és az irreálisan alacsony kötvényhozamokról, ami egyben a kötvény árfolyamok magasságát is jelenti.

Most tartunk a négyes pontnál, a monetáris szigorításnál. Kezd már összeállni a kép?

m

Októberben kiírtam a Facebook oldalamra, hogy akkor van a bikapiac vége, „Amikor a tömegek minden piaci visszaesésre egyszerűen csak egy újabb vételi lehetőségként tekintenek és nem foglalkoznak a részvények veszélyeivel, akkor a bika piac vége közel jár. Ez minden egyes bika piac során így volt a történelemben.” Mark Minervini

m

A likviditással kapcsolatban pedig két dologról szeretnék beszélni. Példának nézzük meg az Apple részvény grafikonját.

m

Ahogy ezt már röviden megbeszéltük a Facebook-on is, az Apple nagyot emelkedett az elmúlt időszakban, de ehhez nem társult rendes kereskedési mennyiség (angolul volume). Az árfolyam görbe alatt látod a kis D betűket és az alatt kis zöld és piros oszlopocskákat. Ez utóbbiak jelzik a kereskedési mennyiséget. Látod, hogy ezek milyen kicsik szemben az ábra bal oldalával… Az egyik legelső dolog amit megtanultam a technikai elemzésben, hogy egy emelkedés akkor meggyőző, ha van mellette bőven mennyiség.

Most nagyon kis mennyiségű vevő elég volt ahhoz, hogy az árfolyam emelkedjen. De ez egyben a likviditást is jelzi. Bár a vevők voltak többen, de nem voltak sokan. Tehát bekövetkezett az alacsony likviditás. Ez azzal jár együtt, hogy elfogynak a vevők! Az elmúlt időszakban ez történt és ugye mi a helyzet akkor, ha el szeretnél adni, de nincs kinek? Az árfolyam nagyot esik. Hiszen nincsenek ott a vevők minden szinten. Tehát alacsony likviditás esetén, alacsony kereskedési mennyiség esetén, kevesebb eladási megbízás is nagy árfolyam mozgást okoz! Lényegében felfelé emelkedéskor is ez volt a helyzet, de már elmondtam, hogy lefelé jövet miért erőteljesebb a mozgás.

Hoppá! Tehát ha sokan akarnak kiszállni, mondjuk egy rossz hír miatt, akkor nem lesz kinek eladni. Ezért is esett nagyot az árfolyam olyan hirtelen. Alacsonyabb árra van szükség, hogy vevőt találj.

Olyan mint egy bankroham. Ott is a likviditással van a probléma. Elmondtam azt is, hogy ebben a töredék tartalékos rendszerben a banknak nincs annyi pénze fizikailag, mint amennyire igényt tarthatnak az emberek, ha megijednek. Ezért rohamozzák meg a bankot, mert az elsőket még ki lehet fizetni. Minél korábban érsz oda, annál biztosabb, hogy pénzedhez jutsz.

Hasonlóképp egy illikvid piacon a stop loss megbízásoddal nem mész semmire (szinte). Hiszen te szeretnél eladni egy bizonyos szinten, de az árfolyam azt simán átugorja és sokkal-sokkal lentebb fogsz vevőt találni.

Arról van szó másképp fogalmazva az én véleményem szerint, hogy a piac összeroppan a saját súlya alatt. Egy piac, ami legalább részben buborék, ahonnan elfogy a likviditás, az nagyon könnyen átfordulhat negatív irányba, hiszen már nem kell nagy eladói nyomás ehhez. Amikor viszont megérkeznek az eladók, de nincsenek ott a vevők, akkor jajj mindenkinek, aki abban a részvényben van!

m

És ez most a világban mennyire probléma?

A világban éppen az zajlik, hogy a központi bankok visszafordítják a pénzbőséget. Emelik a kamatszintet. Az emberek, a vállalatok, a külföldi szereplők egyre inkább azzal vannak elfoglalva, hogy fizessék a dollár törlesztőjüket. Emiatt is kevesebb lesz a likviditás a piacokon. Ez pedig kezd nagyon problémás lenni.

Pár napja beszéltem valakivel, aki a számláján részben tőkeáttételes termékbe fektetett. Tehát a számla egyenleg egy része hitel volt. Az intézete valami szabályokra és piaci mozgásokra hivatkozva lépcsőzetesen megemelte az egyik termék hitel fedezetét egészen 100%-ra. És mivel ő nem követte az eseményeket, ezért amikor 100% fedezet kellett volna, az intézet likvidálta a pozíció egy részét. Ez roppant kellemetlen.

Az alábbi ábra pedig egy cikket mutat, ahol leírták, hogy a CME Group nevű amerikai intézménynél decemberben több mint 40-szer le kellett állítani a kereskedést, mert nem volt elég likviditás.

m

m

Tessék, itt a példa arra, hogy inkább leállították a kereskedést, hogy megelőzzék az árfolyamok túlzott esését. Ha nem tennék, már rég kitört volna a pánik. Sajnálom, de ezt nem lehet máshogy értelmezni.

Koábban említettem, hogy a cégeknek meg kell újítani a hitelüket, új hitelre van szükségük, hogy fizetni tudják a törlesztőket. Viszont az alábbi cikkben leírták, hogy 2018 végére elfogytak a vevők. Decemberben egyetlen egy high yield kötvényt sem tudtak eladni, mert nem találtak vevőt! Ezek a kockázatosabb, magas hozamú vállalati kötvények.

m

m

És akkor beszélhetünk arról, hogy az amerikai pénzügyminisztérium titkára felhívta a hat legnagyobb bankot, hogy van-e elég likviditásuk:

m

Ez pont karácsony előtt volt és nem tett jót a piaci hangulatnak. A piac szemében, ha ők emiatt aggódnak, akkor nagy a baj. Ugyanis ő tudja nagyon jól, hogy az alacsony likviditás eszköz ár zuhanáshoz vezethet, ez pedig hosszabb távon gazdasági visszaesést okoz. Hiszen nem érzed magad olyan gazdagnak, kevesebbet is fogsz költeni, végül ez recesszióhoz vezethet. Már amúgy is lassul a gazdaságuk.

m

Ez nem újdonság, tessék itt van egy kézzel fogható példa erre! A következő kép egy bekeretezett újság részlete 1987-ből. Ez volt az a bizonyos fekete hétfő, amikor a Dow index 22.6%-ot esett.

m

m

Pontosan ezt írják le: Növekvő kamatszintek miatt összeomlott a buborék. Most éppen nem ilyen durva a helyzet, és ugye az adott körülmények mindig mások, de a ciklikus viselkedés mindig ugyanaz. Nem véletlen fordult meg a hozamgörbe sem.

És ugye a piacokon, a tőzsdén minden helyzet kicsit más, más kiváltó okokkal, de az emberi viselkedés, az mindig ugyanaz marad…

Természetesen azt nem tudhatom, hogy ebből jövő héten, idén vagy 2020-ban válság lesz-e. De azt mindenképp mondhatom, hogy érdemes észnél lenni és óvatosnak lenni. Befektetni továbbra is hosszú távon érdemes, mert ezek a hullámvasutak jobban kiegyenlítődnek. Mindenképpen értsd mibe fektetsz. Most a részvényekről van szó, ha ebbe az eszköz osztályba fektetsz, tisztában kell lenned azzal, hogy ez normális velejárója a részvényeknek. Nincs ebben semmi különleges. Törekedned kell a minőségi célpontokra.

Ez az újság fent van a falon nálunk és mindig emlékeztet arra, hogy milyen az emberi természet. Hogy nagy árat fizetünk a biztonságért, hiszen leginkább akkor szeretünk befektetni, amikor már biztonságosnak érezzük, amikor más is azt teszi, amikor az adott eszköz már jó hozamokat produkált, de szerintem amikor már drága az eszköz, amikor már nincs kockázat. Ezt leírtam az e-bookban is a befektetési alapokkal kapcsolatban, amit itt találsz és nagyon ajánlom, hogy olvasd el!

Sajnos az a helyzet, hogy mire a monetáris likviditás megérkezik Átlag Bélához, az utolsó felhasználói szintre, akkor Béla már magas eszközárakkal találkozik. Ez az a pont amikor az okos pénz elad és Béla megveszi. Ezután akár évekkel véget ér a ciklus, leesnek az árfolyamok, Béla pánikolni fog, elad és az okos pénz ismét megveszi az eszközt olcsón. Ezzel Béla gyakorlatilag átruházta a vagyona egy részét az okos pénznek. Ez a vagyon átruházása, amit ha nem értesz, akkor szolga leszel. Nem tudom szebben kifejezni magam.

É

m

Hogyan tudsz ebből pénzt csinálni???

Úgy, hogy megérted a ciklusok pszichológiáját. Ahogy a videóban is elmondom, az okos pénz akkor szeret eszközöket (részvény, ingatlan, bármi más) vásárolni, amikor azok olcsóak, egy összeomlás után. Warren Buffett is elmondta 2013-ban, hogy amikor pánik van, hiányzik a likviditás és te képes vagy likviditást adni a piacnak, fel tudsz lépni vevőként amikor senki más, akkor olyan olcsón tudsz vásárolni aminek semmi értelme. Ő akkor még „csak” 20 milliárd dollár készpénzt tartott, de ez most már 110 millárd. El fog jönni az az idő, amikor erre szükség lesz és olyan körülmények lesznek.

Szóval, ha képes vagy likviditást adni egy illikvid piacnak, akkor tudsz igazán nagy pénzt csinálni. Van aki úgy fogalmazza meg, hogy akkor kell venni amikor vér folyik az utcán, cash is king, legyél önző amikor mások mohók és legyél mohó amikor mindenki önző, folytathatnám a sort, de érted miről beszélek.

Ezért tartom olyan fontosnak, hogy megértsd a likviditást, hiszen egy teljesen más szemszöget kapsz általa. Remélem nagyon hasznos volt számodra ez a cikk. Ha igen, kérlek oszd meg másokkal is!

m

Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám! A Klubot, benne sok számodra hasznos értékkel, itt találod!

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!