Van, aki szerint a blokklánc feltalálása olyan fontosságú, mint az írás felfedezése. De miért van ez? Hogyan lehetne elmagyarázni mi az a blokklánc és miért hasznos úgy, hogy még a papucsállatkák is megértsék? Ezt tűztem ki célul, lássuk mire jutunk. 🙂

Ha inkább megnéznéd, mert kíváncsi vagy hogyan kapcsolódik ehhez Bruce Willis, itt megteheted:

YAP

Kezdjük a pici Yap szigetével, ami egy valódi sziget, ma a Mikronéziai Szövetségi Államok részét képezi. Valamikor régen itt különleges pénzrendszert működtettek, ami kiemelkedően érdekes most számunkra. Azt érdemes tudni, hogy Yap egy vulkanikus sziget és emiatt okosnak kellett lenniük, hogy mit használnak készpénzként. Végül úgy döntöttek, hogy mészkőből készült pénzt használnak. Mészkövet nem találhatsz a szigeten, ezért nagyon értékes volt és úgy 400 km messziről, Palau-ról hozták ezeket kis kenukon és tutajokon. Nem lehetett egyszerű mutatvány. A pénzeket fánk alakúra faragták, volt néhány centiméteres és 4 méter átmérőjű is. Minél nagyobb, annál értékesebb. Középen lyukas pénzek voltak, ezen áthúztak egy bambuszt és így tudták mozgatni.

A különlegességük abban rejlik hogyan használták ezeket, hiszen egy több tonnás, több méteres kőfánkot nem rakhatsz zsebre. Ezeket nyilvános helyeken kiállították és a közösség tagjai megegyeztek benne, hogy egy adott kő mondjuk Béla köve. Ha Béla megvett egy telket Tamástól, a követ akkor sem mozgatták, csak megbeszélték maguk között, hogy a kő most már Tamás köve. Mindenki tudta a közösségben, hogy megtörtént az adás-vétel Béla és Tamás között, tudták, hogy az a kő immáron Tamás köve.

Tehát anélkül, hogy valamit fizikailag cseréltek volna, képesek voltak kereskedni. Ha jött volna Miklós és magáénak vallotta volna a követ, senki nem hitt volna neki, hiszen mindenki tudta, hogy az a kő Tamás köve, hiszen mindenki fejében benne volt a könyvelés.

Mi ennek az előnye a mai rendszerhez képest?

Dönthettek volna úgy, hogy az adás-vételeket nem hozzák nyilvánosságra, hanem megbíznak egy tiszteletnek örvendő vént vagy a sámánt, hogy tartsa ez nyilván. Ebben az esetben ez az ember lett volna a kulcs figura, a CENTRUM, csak ő mondhatta volna meg melyik kő kinek a tulajdona. De mi van, ha megbetegszik vagy megeszi egy cápa? Vagy mi van akkor, ha valamire rosszul emlékszik, netán korrupcióba keveredik és csalni próbál? Ezért nem jó ez a rendszer.

A mai modern világban ezek a CENTRALIZÁLT intézmények a bankok. A bank tartja nyilván, hogy mennyi pénz van a számládon, mennyi részvényed van a számládon. A szomszédod nem látja az adás-vételeid, nem látja pontosan melyik részvény kinek a tulajdona, melyik forint kihez tartozik, ezt a nyilvántartást a bank végzi. Intézményeket tartunk fent azért, mert megbízunk abban, hogy helyesen vezetik a nyilvántartást.

De mi van, ha az egyik intézmény, legyen mondjuk a neve Questor, hazudik és az értékpapírjaid már rég nincsenek meg? Mi van, ha elvész a bizalom? Ezért jöhet jól egy DECENTRALIZÁLT rendszer, ahol minden számlaszám, minden pénztárca tartalma nyilvános, nyilvánosak az adás vételek, azokat bárki letöltheti a számítógépére. Nem egy intézmény őrködik a nyilvántartás felett, hanem bárki letöltheti azt, az új tranzakciók pedig előre megírt rendszer szerint eljutnak mindenkihez és ha többen nyugtázzák azokat, akkor teljesülnek. Mondjuk egy adott számú tranzakciót egy blokkban tárolnak, aztán kis idő múlva elkezdődik egy újabb blokk ami visszautal az előzőre. Ezek a blokkok idővel egy láncot alkotnak. A csalás kizárt, hiszen ha megpróbálsz megváltoztatni egy tranzakciót, ha megpróbálsz belenyúlni a könyvelésbe, akkor megváltoztatsz egy blokkot, de azt számtalan másik felhasználónál is meg kellene változtatni.

Tehát a technológia, ez az új elgondolás, a könyvelés nyilvánossá tétele visszahozza a bizalmat. Ha nem is tudjuk, hogy a számlaszámok kihez tartoznak, de a tartalmukba nem lehet belenyúlni, lehetetlen manipulálni. Azt nem tudni, hogy ez a rendszer örökre velünk marad-e, hiszen még nem volt jelen hosszú ideje, de egyenlőre úgy tűnik sok szempontból jobb a jelenlegi centralizált rendszerhez képest.

Mire lehet még használni?

A bitcoin csak az egyik, csak a legismertebb tagja ennek. Ahogy most forint vagy euró van a számlámon, úgy lehetne akár bitcoin is. De míg az eurómat vagy forintomat egy megbízott centralizált intézmény tartja nyilván, addig a bitcoin-om és annak tranzakciói decentralizáltan vannak nyilvántartva, nem manipulálhatóak.

És létre lehet még hozni több száz hasonló rendszert, több száz hasonló blokkláncot. Attól függően, hogy ezeknek milyen az algoritmusa és programozása, lehetnek sokkal jobbak is a bitcoin-nál. Például sokkal több tranzakciót képesek tárolni a blokkokban másodpercenként, akár több ezerszer többet is, ami nagyon hasznos. Ezért gondolom azt, hogy bár mindenki a bitcoin-nal van elfoglalva, szerintem az nem alkalmas egy globális fizetési rendszer alapjaként. Például azért, mert nagyon lassú rendszer a blokklánca. A fenti videóban arról is beszélek mégis miért lehet a bitcoin mégis a figyelem középpontjában.

De miért ne lehetne azt mondani, hogy az én telkem és az ország területének adatbázisát feltesszük az internetre és ha valami változik, akkor azt mindenki tudni fogja, nem kell külön bejelenteni és nem lehet belepiszkálni, hiszen mindenkinél ott lesz az adatbázis változásának története.

Ha már itt tartunk miért ne lehetne olyan szerződést írni, ami adott feltételek mellett teljesül. Például ha átutalod a vételárat, a telek automatikusan átíródik a te nevedre. Teljesen mindegy, hogy ki a másik fél, az üzleti partnerben nem is kell megbíznod, bízz meg a rendszerben ami decentralizált. Ezek az okosszerződések óriási változást hoznak egy halom iparágba. Ugyanakkor előre meg is nézheted, hogy az üzleti partnered számláján ott van-e a pénz és képes-e fizetni.

De miért ne lehetne az egész megtakarításod blokkláncon? Részvényekkel, ingatlannal, mindennel együtt. Miért ne lehetne elérni, hogy ha letöltik és meghallgatják a zenémet, akkor automatikusan kapjak érte pénzt? Vagy a szabadalmakat, szellemi jogokat így tárolni sokkal célszerűbb, könnyebb a nyilvántartásuk és követelések velük kapcsolatban. A pénzt miért ne lehetne kisebb egységekre bontani mint a cent vagy a fillér? Lehet akár 100 milliomod rész is. A rendszer tehát sokkal jobban skálázható, minta jelenlegi pénzügyi rendszer. Nem szükséges készpénzt fenntartani, elhasználódott pénzeket cserélni. Feleslegessé válhat, hogy egy ügyvédet fizess akinél letétben tartasz valamit, ez megoldható egy alkalmazás, egy okosszerződés által.

Ezért gondolom azt, hogy erről érdemes tanulni, hiszen világos, hogy ez a technológia komplett iparágakat formál át a jövőben, de erről majd legközelebb. Remélem sikerült érthetően elmagyaráznom, hogy mit jelent a blokklánc, miért más és talán jobb, mint a jelenlegi centralizált rendszer, és mire lehet használni. Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!