Többen kérdeztétek mi az a mennyiségi lazítás és hogyan lett belőle pénz (QE, quantitative easing). Szerintem megér legalább egy cikket az, hogy mit csinált a jegybank, hogyan hat ez az életünkre, mit lehetett volna másképp csinálni. Ugyanis, ha akarjuk, ha nem, ez mindenképp része a világnak, része annak miért emelkednek a lakásárak, miért kapsz kevés kamatot az állampapírokra, stb. Érdemes megnézni mi zajlik a világban és kicsit perspektívába helyezni. Tudom, hogy ez a mennyiségi lazítás és monetáris politika borzasztó csúnya szakszavak, de ha leegyszerűsítjük, akkor hamar kiderül milyen változást hozott ez az elmúlt 10 évben, miért érdemes odafigyelnie erre mindenkinek legalább egy picit. Ráadásul ez több társadalmi kérdést is felvet.

Először elmondom mi az a mennyiségi lazítás, hogyan lett ebből pénz, aztán elmondom ennek néhány hatását az életünkre, megbeszéljük mit lehetett volna másképp csinálni, milyen alternatívák léteznek erre a megoldásra és hogy ez milyen társadalmi kérdést vet fel.

Talán „élőben” jobban elmagyarázom, mint írásban. Ha gondolod nézd meg itt:

 

 

Mindjárt nekilátok a cikknek, de előtte hadd mondjam el, hogy ez a cikk egy minikurzus alapozó része. Ebben a minikurzusban nem egy “sima” gazdasági válság lehetőségéről lesz szó, amiről nagyon sokan beszélnek már, hanem egy monetáris összeomlásról, ami alapjaiban írja felül a pénzügyi rendszerünket. Erről keveset hallani, csak egy kis csoport beszél róla. Ezt szeretném bemutatni. Tehát a QE téma folytatásaként megbeszélnénk még mi a pénz, mi a probléma a világban ezzel kapcsolatban, miért veszítheti el a dollár az értékét, mivel járhat ez a “szakértők” szerint, végül pedig elmondanám mit gondolok az aranybefektetésről, mert az arannyal kapcsolatban is eléggé különbözik a véleményem a többséghez képest.

Szerintem ez nagyon hasznos és megfontolandó anyag, több dolgot perspektívába helyez a világban, ezért örülnék neki, ha minél többen megértenék, kérlek osszátok meg másokkal is. Ennek tartalomjegyzékét megtalálod alul.

 

A mennyiségi lazítás (QE) elmagyarázva

De még mielőtt belevágunk egy kis alapozás. Én most feltételezem, hogy követted az eddigi cikkeket és videókat, de ha mégsem, akkor ezt a három részt ajánlom.

  • Fontos érteni mi az a jegybanki alapkamat és hogyan hat a gazdaságra. Hogyan befolyásolja ez a vállalkozási kedvet vagy az ingatlanárakat? Erről itt olvashattál.
  • Ha ezt elolvasod megérted miért emelkedik a kötvények árfolyama, ha a hozamszint csökken. Ez fontos összefüggés a magyar állampapíroknál is.
  • Arról, hogy az emelkedő kamatkörnyezet hogyan hat a gazdaságra, itt találsz érdekességeket.

 

De térjünk a lényegre, Szilárd kérdése így hangzott: Miképpen lett pénz a piacokon a QE kötvényvásárlásból? Milyen kötvényeket vásárolt a FED?

A jegybank Amerikában egyszerűen a semmiből kreált pénzt. Elektronikus formában ontotta a pénzt magából és főleg állampapírokat, kötvényeket, kis részben jelzálog fedezetű eszközöket vett. Tehát egyszerűen adósságot vett belőle, állampapírokat és bajban lévő hiteleket, rossz hiteleket.

  • Ha te bajban vagy mert elszállt a svájci frank és a lakásod ára a felére esett (ismerős magyar sztori), de a jegybank megveszi a lakásod és a hiteled a banktól teljes áron, akkor te lényegében pénzhez jutsz (vagy a banktól veszi meg és kvázi a bank már nem fog többet zaklatni). Átvállalja a terhedet.
  • Ha nagyon alacsony kamattal kapsz hitelt, akkor a magasabb kamattal járó magas törlesztőt nem kell fizetned, nálad marad a nagy része, az is pénz. A bank is tőkéhez jut, ez önmagában pénzt jelent és olcsóbban is tud hitelt adni, az a pénz amit nem kell odaadnod a banknak szintén olyan, mintha odaadták volna neked.
  • Ha állampapírt vesz, vagy kötvényt vesz a banktól, akkor a bank jól jár ezzel, mert nem az ár a fontos, hanem a mennyiség. Bármiről is legyen szó, minél nagyobb a kereslet, annál magasabb az árfolyam. Ha sok állampapírt vesznek, akkor az árfolyama megemelkedik, tehát a hozama csökken, vagy ugyanakkora névértékért alacsonyabb kamatot kell fizetni. Ezért alacsony lesz a kamat is, tehát az államnak sem kell annyit költeni, nála marad az a pénz. Ha az állam el van látva pénzzel, akkor az embereknek szintén több marad a zsebében, például lehet adót csökkenteni.
  • Ha egyes eszközosztályok ára felmegy az égbe és te ezen keresel, akkor szintén pénz lett belőle.

 

Lényegében ezt jelenti, több pénz forgott a gazdaságban, több terület pénzhez jutott. Tehát sokkal több pénz forog a gazdaságban, nagyobb lett a pénz likviditása.

Konkrétabban: A jegybank, vagy központi bank kisegíti a kereskedelmi bankokat, hiszen ha nem tenné, akkor azok csődbe mennének a saját hibájukból, és még több ember vesztené el a munkáját, még nagyobb káosz lenne, meg több ember nem jutna pénzhez. Ezért pénzt teremtettek elő a semmiből, virtuálisan és lényegében odaadták a bankoknak. Ez több ezer milliárd dollár volt, emberi ésszel fel nem fogható.

Ezután jött a zéró vagy negatív kamatok világa. Tehát a bankok ingyen kaptak hitelt. Ezt a pénzt aztán használhatták arra, hogy állampapírt vegyenek és cserébe mondjuk 0.25% kamatot kapjanak az emberektől. Ez persze nem sok kamat, de még mindig több, mint amennyiért pénzhez jutottak, ingyen. Tehát a bankok eleve olcsóbban jutnak pénzhez mint az emberek, és több kamatot kapnak mint az emberek, a FED pénzéből. És ez évekig így volt. Sajnos a bankoknak nem kellett azt mondani, hogy az ingyen pénzért cserébe csak mondjuk felezzék meg a költségeiket az emberek felé. Neked ugyanúgy ki kellett csengetned a számlafenntartási díjat, a hitelkártyád magas kamatát.

És a FED a pénz egy részéből adósságokat is vett, olyanokat amiket a banknak már senki nem tud visszafizetni. Ezzel kisegítette a bankokat, nagyon. Mivel ezeket megvette a FED, ennek a „szemétre való” tartozásnak felment az értéke. A bankok így azt mondták, hogy itt van meg pár zsák szemét, de az ennyit és ennyit ér papíron, így magasabbra értékelték magukat a részvényesek felé. És ez a részvényárak emelkedéséhez vezetett. A bankoknak sokkal jobban meg kellett volna fizetni a hibákért, a bankoknak meg arra is bőven volt pénzük, hogy saját részvényeket vegyenek, még tovább pumpálva az árat. És ha tovább is bejön a pénz, akkor miért ne adjanak maguknak bónuszokat ezert a nagyszerű sikerért cserébe?

 

Szóval ez volt a jegybanki mentőprogram lényege és így lett belőle pénz. Ezt a témát pedig hamarosan tovább olvashatod, nézheted, szerintem érdekes lesz!

 

A dollár elveszti értékét? Pénzügyi Fitnesz Minikurzus

1 Bevezető, hogyan lett pénz a QE programból?
2 A QE program hatásai.
3 Mit lehetett volna tenni a QE program helyett?
4 Társadalmi kérdések a QE program kapcsán.
5 Mi a valódi pénz? Mit jelent?
6 Az USA adóssága és a dollár értéke.
7 A mai pénz egyenlő a hitellel.
8 A FIAT pénz bukása, hiperinflációs példák.
9 Új aranykor következik?
10 Aranybefektetés 1; Arany mint biztosítás.
11 Aranybefektetés 2; Arany mint befektetés.

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

 


Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!