A kötvényekkel kapcsolatban meg kell érteni mi a különbség kamat és a hozam között. Most ezt tanulhatod meg egyszerűen és megértheted mi az egyik legfontosabb kockázat a kötvényekkel kapcsolatban. Ha kihagytad az előző részt, kérlek először olvasd el, vagy nézd meg, hiszen ez a cikk arra épül.

Ha inkább megnéznéd ezt a cikket videós formában, akkor itt a lehetőség:

 

Kamat és hozam

Ha például állampapírt veszel, vagy egy cég kötvényét veszed meg, az fizet valamekkora kamatot. Ez a kamat a kötvény névértékére vonatkozik, ezt a kamatot kell kifizetnie a cégnek a névértéken felül. A kamat azt mutatja meg, hogy a kötvény kifizetése hogyan viszonyul a névértékéhez. Ha Te adtál kölcsön az államnak vagy a cégnek és a névértéket fizetted a kötvényért, akkor ez a kamat egyben a te befektetésed hozamát is jelenti. Befizetted a névértéket és arra kapod a kamatokat, a kamat egyben hozamod is.

Viszont, ha te eladod a kötvényedet Bélának, akkor Béla hozama már más lesz. De miért?
Azért lesz más, mert te nem a névértéken adod el a kötvényt, hanem drágábban vagy olcsóbban. Béla már nem a névértéket fogja befektetni, de attól még a kötvény ugyanazt a kamatot fizeti A kötvény mint papírdarab nem tudja ki a tulajdonosa, ezért továbbra is ugyanannyi kamatot fizet. Tehát mivel Béla vagy többet vagy kevesebbet fizetett a kötvényért mint te, az ő hozama más lesz mint a tiéd. A kötvény hozama a névleges kamat mellett függ annak vételárától is. A kötvény hozama azt mutatja meg, hogy milyen a befektetésünk teljesítménye, mennyit realizáltunk.

Ez világos, de miért kéne drágábban vagy olcsóbban eladnod a kötvényt? Na, itt ugrik a majom a vízbe!

 

Egy példa

Nem kell aggódni, ez csak elsőre tűnik bonyolultnak. Például te vettél egy 100 000 Ft névértékű, 2 éves futamidejű és 10% fix kamatozású állampapírt. Ugye 10% a névleges kamata, minden évben 10 000 Ft-ot fizet és a második év végén még a névértékét is visszakapod. Ennek a pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -100 000 Ft
1. év: +10 000 Ft
2. év: +110 000 Ft

Eddig világos a dolog. Most tegyük fel, hogy eltelik egy év, te megkaptad a 10 000 Ft-ot, de addigra a jegybank már levitte az alapkamatot és most a piaci hozamszint 5%. Ha ma vennél állampapírt, csak 5% kamatot kapnál érte. A te papírod viszont továbbra is 10%-ot fizet, ezért nyilván többet ér egy mai ugyanannyi névértékű papírnál.
De mennyit ér? Ha most adod el Bélának mennyit kérj érte? Bélának két választása van.

1. Vagy vesz az Államkincstárban 100 000 Ft-ért 5% kamatozású állampapírt és egy év múlva 105 000 Ft-hoz jut
2. Vagy megveszi a te papírodat ami 10%-ot kamatozik és egy év múlva 110 000 Ft-hoz jut.

 

Béla nyilván hajlandó lesz többet fizetni, mint 100 000 Ft, hiszen ugyanannyi pénzért több kamatot kapna. (Most tekintsünk el a költségektől és a kockázatoktól.) Bélának annyit kell fizetnie, hogy a hozama 5% legyen. Ha Béla megveszi a kötvényedet és egy év múlva 110 000 Ft-ot fog kapni, akkor mennyit kell most fizessen, hogy a hozama 5% legyen?

Egyszerűsített megoldás: a 110 000 Ft 95%-át kell fizesse, hiszen ehhez adódik hozzá az 5% hozama. 110 000 Ft x 0,95 = 104 500 Ft.
Pontosabb megoldás: 110 000 Ft / 105 x 100 = 104 762 Ft.
Profibb megoldás: diszkontáljuk a 110 000 Ft-ot, tehát elosztjuk az 1+kamattal az első hatványon, 110 000 Ft / (1 + 0.05) = 104 762 Ft

Tehát Béla fizet 104 762 Ft-ot, egy év múlva kap 110 000 Ft-ot és a hozama 5%.
Te viszont egy év alatt kaptál 10 000 Ft kamatot, visszakaptad a befizetett 100 000 Ft-ot és keletkezett még 4 762 Ft árfolyamnyereséged is (összesen 114 762 Ft)! A kötvényed árfolyama növekedett! Ezért a te hozamod egy év alatt 14,7%! A kamat hiába volt 10%, a Te hozamod 14,7% lett.

 

Hozamok változása és az árfolyam

Ebből az derül ki, hogy a hozamszint változása hogyan hat a kötvények árfolyamára. Ha a hozamszint csökken, mint az előbbi példában, akkor az árfolyam emelkedik és ez fordítva is igaz.

De ne menjünk el a látványos példa mellett. Az alábbi ábra 2011 június és 2012 június közti időszakot mutatja be, felül az 5 éves állampapír referenciahozamai látod (Y5 és egyszerűsítsük mostantól hozamnak), alul pedig az OTP Maxima A sorozat kötvényalap árfolyamát. Az adatokat akár te is le tudod tölteni az ÁKK és a BAMOSZ erre vonatkozó weboldaláról. Természetesen más kötvényalapot is meg lehetne nézni, hasonló eredménnyel. Azt is tudjuk, hogy ez a kötvényalap nem csak 5 éves állampapírba fekteti a pénzed, de szemléltető példának megteszi…

Szóval azt láthatod, hogy a felső ábrán 2012 januárjáig emelkednek a hozamok, az állam egyre több kamatot fizet, ha állampapírt ad el, ezután pedig csökkennek a hozamok. Ezzel párhuzamosan pedig a kötvényalap árfolyama 2012 januárjáig csökken, utána pedig növekszik. Pont ellentétesen mozog a hozamokkal.

 

Kamatkockázat

Másképpen megfogalmazva, a kötvények vagy állampapírok kamatkockázatát láthatod. Ha növekszik a kamatszint, akkor a kötvények árfolyama csökken, ha csökken a kamatszint, akkor a kötvények árfolyama növekszik. A kötvények hozama erősen függ a kamatkörnyezettől.

Azt hiszem, hogy mára bőven sok információt olvashattál erről. Ha ezzel kapcsolatban kérdésed van, tedd fel nyugodtan! A következő alkalommal profibb szinten is megbeszéljük a kötvények árfolyamát és azon keresztül további érdekességeket fogsz látni. Aztán pedig elmondom, hogy mennyire erős ez a kamatkockázat.

 

Kötvény és állampapír iskola

• Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
• A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
• A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
• A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
• Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
• A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
• A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
• A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

 

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!