A kötvények átlagideje, durációja elmagyarázva

A sorozat ezen részében megnézzük mit jelent a kötvények átlagideje, vagy durációja. Ez a második picit bonyolultabb fogalom, ami megalapozza hogyan és mitől függ a kötvényed árfolyama, mitől függ a hozamod! Ezért nagyon fontos rész ez. Lássuk.

Ha valami mozgalmasabbra vágysz, megnézheted élőben elmagyarázva:

 

A kötvényed átlagideje egyszerűsítve azt az időt jelenti, amennyi idő után visszakapod a pénzed amit befizettél. Olyan ez, mint egy mérleghinta. Évről évre kapod a kamatokat, a futamidő végén visszakapod a névértéket is, de elméletben mennyi idő múlva kapod vissza a befizetésed? El lehet ezk képzelni úgy is, mint egy mérleghintát, hol kell ezt alátámasztani, hogy egyensúlyban legyen?

 

Másképp megfogalmazva, hol van a kötvény súlypontja, vagy hol van az egyes kifizetésekhez tartozó futamidők súlyozott átlaga? Ez az átlagidő.

 

Egy példa egyszerűen

Mi lehet az átlagideje a következő kötvénynek? Egy 10000 forint névértékű, 8% kamatozású, 4 éves futamidejű kötvény pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -10000 Ft
1. év: +800 Ft
2. év: +800 Ft
3. év: +800 Ft
4. év: +10800 Ft

Mennyi időnek kell eltelnie, hogy visszakapd a befizetett 10000 Ft-ot? Az első három évben csak kamatot kapsz, az még nincs 10000 Ft, tehát az átlagidő több lesz, mint három év. A negyedik év végén már többet kapsz vissza, mint a névérték, tehát az már túl sok. Valahol 3 és 4 év között lesz a kötvény átlagideje, vagy durációja.

Hadd tegyek fel pár kérdést! Ha ugyanez a kötvény 5-6 éves lejáratú lenne, tehát messzebb van a lejárata, akkor növekedne vagy csökkenne az átlagideje?
Növekedne, hiszen később kapnád vissza a pénzed.

Ha ugyanez a kötvény mondjuk 15%-ot kamatozna, tehát nagyobb lenne a kamata, akkor növekedne vagy csökkenne az átlagideje?
Csökkenne, hiszen a mérleghinta bal oldalára nagyobb kifizetéseket tennénk, vagy előbb jutnál több pénzhez, így előbb kapod vissza a pénzed.

Azért fontos az átlagidő, mert ha megveszel egy kötvényalapot, akkor annak árfolyam változása függ az átlagidőtől. Tehát az, hogy mennyit nyersz, vagy mennyi pénzt veszítesz, az az átlagidőtől függ. Ezt viszont már a következő alkalommal fogom elmondani, úgyhogy mindenképp nézd meg!
Most megmutatom hogyan kell pontosan kiszámolni az átlagidőt.

 

A példánk profibb megoldása

De mégis hogyan kell kiszámolni pontosan? Ha nem szeretnéd megtanulni hogyan kell kiszámolni, semmi gond, nyugodtan ugord át ezt a részt. Ha olyan mániákus vagy, mint én, akkor maradj és olvass tovább! 🙂

Tehát, vegyük az előbbi példát. Mennyi az átlagideje egy 8% kamatozású, 4 év futamidejű, a futamidő végén egy összegben fizető kötvénynek, ha a hozama valamekkora százalék? Ezt a videó második felében mutatom meg, itt csak a főbb pontokat olvashatod.

• Első lépésben felírjuk a kötvény készpénzáramlását.
• Majd kiszámoljuk a kifizetések jelenértékét. Diszkontáljuk őket, vagyis elosztjuk őket az (1+hozam) értékkel, ezt arra a hatványra emelve ahány év múlva esedékes a kifizetés.
• Összeadjuk ezeket (és hozzájutunk az árfolyamhoz).
• Kiszámoljuk, hogy az egyes kifizetések az előbbi összeg hány százalékát jelentik.
• Ezeket a százalékokat beszorozzuk a hozzájuk tartozó évekkel.
• Végül ezeket összeadjuk és készen vagyunk, kiszámoltuk az átlagidőt.

Innen folytatjuk legközelebb és megnézzük ez miért fontos!

 

Kötvény és állampapír iskola

• Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
• A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
• A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
• A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
• Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
• A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
• A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
• A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!