Van egy közgazdasági fogalom, amit szeretném, ha megismernétek, mint alapozó tudást a kötvény és állampapír iskolához. Ez a lehetetlen szentháromság, más néven trillema vagy impossible trinity. Egyáltalán nem olyan bonyolult a dolog, mint a nevéből következik. A példák sokat fognak segíteni és emellett még érdekes is!

 

Kötvény és állampapír iskola

  • Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
  • A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?

 

A mostani cikk is ehhez kapcsolódik, ha mozgalmasabbra vágysz, akár meg is nézheted, szerintem itt jobban el van magyarázva, mint írásban:

 

A lehetetlen szentháromság

Kezdjük egy könnyű hasonlattal! Ismered az autószerelők hozzáállását ugye? Mi gyorsan dolgozunk, olcsón vagy jól, de ebből a háromból csak kettőt lehet választani! 🙂 Ez a helyzet a jegybankokkal és állami vezetőkkel is. Dönthetnek arról, hogy megszabják az alapkamatot, a deviza árfolyamát vagy korlátozhatják a tőkemozgást, de ebből egyszerre csak kettőt. Lehetetlen, hogy egyszerre mind a három dolgot megszabják, ezért hívják ezt lehetetlen szentháromságnak. Hogy miért az alább kiderül.

lehetetlen szentháromság pénzügyi fitnesz

Magyar példa

Nézzünk erre példákat, hiszen ez segít megérteni! Magyarországon a kormány és jegybank célja a gazdasági növekedés beindítása, ezért alacsony szintre vitték a kamatot. Mivel az Európai Unióban élünk, mindenki szabadon mozgathatja a tudását, munkahelyét, tőkéjét, vállalkozását, pénzét, tehát ez a szabad tőkeáramlás is adott. Logikusan következik, hogy a harmadik dologra nincs ráhatásunk, tehát a forint árfolyamát nem tudjuk szabályozni, ami pedig a mostani környezetben gyengül. Az előző részben elmagyaráztam miért rossz a forint árfolyamának, ha alacsony a kamatszint a világ többi részéhez képest.

 

Török példa

Extrémebb a politikai helyzet Törökországban. Mondjuk úgy, hogy befektetőként nem szívesen tennénk oda a pénzünk. Törökországban Erdogan saját magát a kamatok ellenségének tekinti, tehát a kamatszint alacsony. Ahhoz képest mindenképpen, mint amivel a kockázatot ellensúlyozni lehetne. A pénzeket lehet szabadon mozgatni, tehát ebből következik, hogy a devizának kell gyengülnie, hiszen a harmadik faktorra, adeviza árfolyamra nem lehet hatással. Lássuk a török líra elmúlt egy éves teljesítményét, ez bizony 30-40 százalékos gyengülés! Amit persze utólag könnyű megmagyarázni…

török líra pénzügyi fitnesz

Mit lehet tenni ez ellen?

Adódik a kérdés, hogy ez tényleg így van-e? Semmit sem lehet tenni ez ügyben? Mondhatná például a magyar jegybank, hogy alacsonyan tartjuk az alapkamatot, de szeretnénk, hogy a forint is erősödjön, miközben a tőke szabadon áramolhat? Jön a nyár, mindenki most váltana valutát, milyen jó lenne, ha 300 forint lenne 1 euró, vagy 280… Igen, viszont ennek hatalmas ára van. Folyamatosan el kéne adnia a devizatartalékot és abból forintot kellene vennie. Hiszen akkor eladja az eurót és abból forintot vesz, vételi erő keletkezik a forint piacán, tehát a forint erősödik. Viszont, ha a világban a kamatok még feljebb mennek miközben a magyar kamatszint alacsony marad, akkor a különbség még növekszik is, akkor exponenciálisan sokkal több devizát kellene eladni és forintot venni. Előbb utóbb elfogy a devizatartalék és a forint akkor gyengülne egy hatalmasat.

 

Soros György az angol jegybank ellen

Hasonló történt közel 30 évvel ezelőtt Angliában. Az angolok magas font árfolyamot szerettek volna és ezért a kamatot is magasan tartották (miközben a tőke szabadon mozoghatott). De mint tudjuk ez a szentháromság lehetetlen… Tudta ezt Soros György is és font eladási, német márka vételi pozíciókat vett fel. Azért, mert ő tudta, hogy ez az állapot nem fenntartható, ehhez el kell égetni a devizatartalékot is, túl sokba kerül és végül úgy is megbukik. És valóban, amikor az angolok látták, hogy a magas kamat miatti magas kamatterheket nem győzik fizetni nagyon gyengült a font, le kellet vinni a kamatokat, a devizatartalék elapadt.

Egyébként érdekességként hozzátenném, hogy abban az időben Soros György nagyon sokat foglalkozott Közép-Európával, Magyarországgal, sokat is utazott errefelé. Emiatt aztán Stanley Druckenmiller vezette az alapját. Az angol jegybank “bedöntése” is inkább hozzá köthető. Már fele pénzük ebben a pozícióban volt, amikor Soros György besétált az irodába, kicsit beszélgettek erről, Stanley Druckenmiller mesélte hogy már fele pénzüket erre szánták, mire Soros kissé ráförmedt: Ez meg milyen pozíciókezelési stratégia??? Na, ezután Stanley a maradék pénzt is ennek szentelte. Ez a döntés bejött nekik, a történelemből már tudjuk, hogy igazuk lett. Ezen a linken olvashatod Stanley Druckenmiller történetét/beszédét, ami kiválóan megmutatja milyen ember ő és mit ért el. Vigyázat nagyon hosszú.

 

Bár nem jellemző, hogy ezt egy magyar átlagember a gyakorlatban csinálja, de az nagyon hasznos, ha ezt megértjük. Remélem tetszett a cikk, sikerült jobban megérteni az alapkamatok és devizaárfolyam kapcsolatát, most már konkrétabban is folytathatom a kötvények és állampapírok önfejlesztő iskoláját! Ha sikerült valami újat és érdekeset olvasnod, kérlek segítsed a munkámat azzal, hogy követed a Youtube csatornám, a Facebook oldalam vagy feliratkozol a hírlevelemre! Csak pár kattintás és nekem sokat jelentene.

 

Kötvény és állampapír iskola

  • Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
  • A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
  • A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
  • A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
  • Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
  • A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
  • A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
  • A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

 

 


Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!