Mi a kötvény és érdemes-e abba fektetni?

Az eddigi három alapozó cikk után most közelebbről is megismerkedünk a kötvényekkel. Pontosan mi a kötvény? Mi az előnye és miért van rá szükség? Miért lehet érdemes kötvénybe fektetni? Milyen áron, milyen veszélyei vannak?

Ha szeretnéd, akár videós változatban is megnézheted :

 

 

Mi a kötvény?

Tegyük fel, hogy egy cég gyorsítani szeretné a növekedését és ehhez pénzre van szüksége. Több dolgot is tehet, most csak kettőt fogok említeni.

1. Fordulhat a bankhoz is, hiszen ha hitelt vesz fel és azt befekteti, akkor gyorsabban jut több bevételhez és abból az extra pénzből majd kifizeti a hitelt.
2. A másik megoldás az, ha a bankot mint közvetítőt kihagyja a dologból és a hitelt közvetlenül tőled veszi fel. Te beviszed neki a pénzt és cserébe kapsz egy darab papírt, hogy a cég neked ennyivel tartozik (névérték) és annyi kamatot fog fizetni ezen felül. Ezt a megoldást hívják kötvénynek. Tehát ez valójában egy hitel. Nagyon csúnyán megfogalmazva a kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, hiszen közted és a cég között hitelviszony áll fenn. Magyarul, ha te kötvényt veszel, akkor valakinek a hitelezője leszel. Hitelt, kölcsönt adsz és cserébe visszakapod a pénzed kamatokkal együtt.

 

Szemben a részvényekkel, amit ha megveszel fogalmad sincs, hogy mennyit kapsz vissza, itt előre lehet tudni, hogy mennyit fogsz kapni és mikor. Vagy valamilyen előre rögzített számolás alapján kiszámolható, valamilyen előre rögzített változótól függ, például a jövőbeli infláció + x százalék kamat.

Vannak olyan kötvények, amit nem kötvénynek neveznek, de attól még kötvények. Ilyen a jelzáloglevél, a diszkont kincstárjegy vagy állampapír.
Az állampapír is egy kötvény. Ha állampapírt veszel, akkor az államnak adsz hitelt. Az állam a pénzzel elvileg jól gazdálkodik és aztán visszafizeti a pénzed és közben kamatokat is fizet.

 

Kamatozás

A kötvényed lehet fix, vagy változó kamatozású. Ha fix kamatozású, akkor például minden évben 5% kamatot fizet. Ha változó kamatozású, akkor a kamatozása egy változótól függ, például a prémium állampapír kamatozása függ az inflációtól. Te infláció plusz egy rögzített százalék kamatot fogsz kapni, szóval a kamatozásod az inflációval együtt változik.

Érdekesség, hogy a diszkont kincstárjegy nem kamatozik, hanem a névértékét kapod vissza és olcsóbban, diszkonttal veheted meg. Például a névértéke 10000 forint, tehát 10000 forintot kapsz vissza a végén, de befizetned csak 9500 forintot kell.

További érdekességként jegyzem meg, hogy az angolban kamat helyett a kupon szót használják (durván leegyszerűsítve), tehát például az első példánknak 5% a kuponja. A diszkont kincstárjegy pedig zéró kupon kötvény, hiszen nem fizet kamatot a névértéke után, a 10000 forint után nem fizet kamatot.

 

Visszafizetés, készpénzáramlás

Nagy előnye a kötvényeknek, hogy akár folyamatosan készpénzt fizethetnek neked, van készpénzáramlásuk, cash flow-juk. Hasonlíthatjuk az osztalékfizető részvényekhez is, de itt előre tudod mikor mennyi pénzt fogsz kapni és mennyi jár vissza a végén (a kockázatoktól eltekintve). Viszont csak a nagyon jó minőségű osztalékfizető részvényeknél számolhatsz előre tudható készpénzáramlással ami még növekedhet is, de még így sem tudhatod mikor hogyan alakul a részvény árfolyama.
Mindkettőt lehet jól és rosszul kezelni, azért vagy itt, hogy megtanuld a különbséget és magad hozhass döntéseket. Remélem a kötvény és állampapír iskola végére úgymond nem halat, hanem hálót kapsz a figyelmedért cserébe.

A kötvények visszafizetése sem egyféleképp történhet. Alapesetben a lejáratkor kapod vissza a névértéket, például egy 10000 forint névértékű, 8% kamatozású, 5 éves futamidejű kötvény pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -10000 Ft
1. év: +800 Ft
2. év: +800 Ft
3. év: +800 Ft
4. év: +800 Ft
5. év: +10800 Ft

De az is előfordulhat, hogy adott években a névérték egy részét is visszakapod és a maradék összeg kamatozik tovább. Például egy 10000 forint névértékű, 8% kamatozású, 5 éves futamidejű, utolsó két évben fele-fele arányban visszafizető kötvény pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -10000 Ft
1. év: +800 Ft
2. év: +800 Ft
3. év: +800 Ft
4. év: +5800 Ft (itt visszakaptad a fele névértéket is)
5. év: +5400 Ft (itt visszakapod a névérték másik felét és a maradék 5000 Ft kamatát)

 

Érdemes-e kötvénybe fektetni?

Egy szóban megfogalmazva igen, bővebben megfogalmazva attól függ.

• Kötvényekbe fektetni csak egy picit kockázatosabb, mint bankbetétbe, mégis annál több hozamot kapsz a pénzedre hosszú távon.
• Még fiatalon is érdemes lehet kötvényeket venni, akkor is ha tudjuk, hogy hosszú távon a részvények biztosítják a magas elvárt hozamot. De a nagy volatilitás nem mindenkinek való, sőt a portfóliód kötvény része megvédhet a végzetes hibáktól.
• Védekezhetsz velük az infláció ellen is, ha inflációkövető állampapírt veszel.
• A kötvényekkel általában nem szokták az emberek olyan hamar elveszteni a pénzüket, mint a részvényekkel.
• Ráadásul vannak kifejezetten kötvény befektetési alapok különböző futamidővel, amik elérhetőek szinte bármely értékpapírszámlán, sőt ETF-ek is akár egyszerre több ezer cég kötvényeivel, hogy ne tegyél fel mindent egy lapra.
• A magyar állam ráadásul még kamattámogatást is ad az állampapírokra, ahogy ebben a cikkben bemutattam.
• Diverzifikációs célból is érdemes lehet a tőkéd egy részét állampapírban tartani.
• A legelterjedtebb megoldás állampapírt venni a Magyar Államkincstárnál, ahol ingyenes a számlafenntartás és interneten is intézheted a dolgot.
• Még TBSZ számlát is nyithatsz, hogy adómentes legyen a dolog.
• Tőletek érkezett kérdés: Fel lehet-e törni az állampapírt lejárat előtt? Nos, a kötvényeket és állampapírokat nem kötelező lejáratig birtokolnod. Igen, fel lehet törni a dolgot úgy, hogy egyszerűen eladod őket. Ez is hasonlít a részvénypiachoz, folyamatosan adják-veszik a kötvényeket. Akár az Államkincstáron belül a webkincstáros felületen folyamatosan és azonnal el is adhatod az állampapírodat.
• Akkor hol van a kutya elásva?

 

Itt is, mint minden esetben pontosan kell értened mit veszel és annak az adott papírnak mik a sajátosságai, mik a veszélyei és kockázatai. Bizony, a kötvényeknek is vannak veszélyei! Ráadásul a világban elindult a kamatszintek lassú növekedése. Most ebben a cikkben amit olvasol (és videóban amit megnézhetsz) csak a partnerkockázattal foglalkozom, csak érintem a témát, később fogom bővebben kifejteni a többi aspektusát. Szeretném, ha pontosan látnád és értenéd a különböző kockázatok alapjait, hogy hosszabb távon is képes legyél döntést hozni.

 

Partnerkockázat

Egyrészt a kötvény vásárlás által hitelt adtál egy cégnek, ami lehet, hogy közben tönkremegy. Ilyen előfordul. Ilyenkor a felszámolás során a kötvényeseket előbb fizetik ki, mint a részvényeseket, tehát nagyobb eséllyel jutsz a pénzedhez. De ha nem jutsz a pénzedhez, akkor az a te kockázatod. A BEVA nem kártalanít.
Vagy az államnak adtál hitelt, de ritkán az államok is tönkremehetnek, gondolj például Görögországra.

Másrészt előfordulhat, hogy a bróker nem tud elszámolni a kötvényeiddel, mert ellopta a pénzed (például Questor). Ebben az esetben a BEVA védelem kártalanít.

 

Röviden így lehetne összefoglalni mi a kötvény, milyen készpénzáramlása van, mi az előnye és egy-két hátránya. A kötvény és állampapír önfejlesztő iskola folytatódik és a következő részekben egyszerűen profi szintre hozhatod magad a kötvényekkel kapcsolatban!

 

Kötvény és állampapír iskola

• Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
• A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
• A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
• A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
• Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
• A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
• A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
• A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Iratkozz fel a hírlevelemre (ritkán küldök levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, érdekességekre is kíváncsi vagy a befektetésekkel kapcsolatban, akkor kövesd a Facebook oldalam! Sokat segítenél azzal is, ha feliratkoznál a Youtube csatornámra!

 

Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmirol!