A kötvények és állampapírok árfolyamával folytatjuk az iskolát vagy minikurzust. Mit jelent a kötvények árfolyama? Így amikor belépsz a Webkincstárba nem ér meglepetés! Érteni fogod a fogalmakat amikkel ott találkozol. Megmutatom azt is hogyan kell kiszámolni.
Ha inkább megnéznéd ezt a cikket videós formában, akkor itt a lehetőség:
Mit találsz a Webkincstárban?
A Webkincstárba belépve ilyen fogalmakkal találkozhatsz mint bruttó árfolyam, nettó árfolyam, felhalmozott kamat. Miért kell ennek ilyen bonyolultnak lennie, igaz? Hogyan veszel állampapírt, ha nem is érted igazán miről szólnak ezek a fogalmak? Ebben segítek most, ezt fogom elmagyarázni!
Vissza a kályhához
Szeretném egyszerűen kezdeni és talán te sem bánod ezt. Hasonlítsuk egy kicsit a kötvényeket az osztalékfizető részvényekhez, ismét. Az alábbi ábrát példaként szeretném bemutatni, az Állami Nyomda árfolyamát látod, ahol be van karikázva két rész. Mindkét részlet egy „D” betűvel van jelölve, ezek az osztalékfizetési időpontok.
Szóval azt láthatod, hogy amikor a cég kifizeti az osztalékot, az árfolyama esik egy kicsit. Igaz? Azért van ez így, mert amikor a cég kifizeti az osztalékot a részvényeseknek, pont annyival csökken is az értéke, hiszen az a pénz már nem az övé. Nagyon leegyszerűsítve ez a helyzet és ez az ábra egy jó példa erre (most tekintsünk el attól, hogy sokszor nem ez történik és miért).
Hasonlóképp van ez a kötvényekkel is. A következő ábrán már egy képzeletbeli kötvény árfolyamát látod, aztán ennek egy részét kinagyítva. Látod, hogy az árfolyama cápafog- vagy fűrészfog-szerűen néz ki. Minden fog egy kamatfizetést jelent. A kamatfizetéskor a kötvény árfolyama leesik, hiszen a kötvény értéke pont azzal a kamattal lett kevesebb. Hasonlóan a részvények osztalék fizetéséhez. Aztán ahogy közeledik a következő kamatfizetés időpontja, úgy egyre többet ér a kötvény, hiszen egyre közelebb kerülünk egy kis friss kifizetett pénzhez.
Ezt a fogsor alakú árfolyamot nevezzük a kötvény bruttó árfolyamának. A fűrészfogak magassága a kamat nagyságával egyezik meg, a fűrészfog bármely pontja az éppen aktuális felhalmozott kamat mértéke. Ha pedig nem számolunk a kamatokkal, akkor pedig a nettó árfolyamot kapjuk meg, ez nagyjából egy egyenes vonal. Tehát:
Nettó árfolyam = bruttó árfolyam – felhalmozott kamat
Ha visszaugrunk a cikk elejére és megnézzük a Prémium Magyar Államkötvény 2021/I számait:
98.22% = 101.20% – 2.98%
Hihetetlen, de tényleg kijön! 🙂 Hagyományosan az árfolyamot százalékos formában számolják, a példában is ez szerepel, ezért én is ezt használom.
Már megint a matek
Amit eddig megbeszéltünk az bőven elég egy normális, kétgyermekes anyukának, ha mondjuk állampapírt szeretne vásárolni. A matekkal nem kötelező foglalkoznia, ezt a számítógépek kiszámolják helyette. Viszont ha szeretnél fejlődni, haladó szinten is érdekel az árfolyam, akkor ajánlom, hogy maradj és nézd meg a következő videót.
Egy átlagos kötvény bruttó és nettó árfolyama
Legyen a példa kötvényünk 10 000 Ft névértékű, lejárata 4 év, kamata évente egyszer 8% és a hozama esetünkben 10%. Mennyi a bruttó és nettó árfolyama 1 év és 4 hónappal a kibocsátás után? Ezt mutatom meg a fenti videóban.
Egy diszkont kincstárjegy (DKJ) bruttó és nettó árfolyama
A DKJ árfolyama hasonló az előbbi példához, de egyszerűbb a dolog, hiszen ennek csak egyetlen kifizetése van. Ne csak a levegőbe beszéljünk, vegyünk egy példát a való életből. Felmentem a jelenlegi DKJ-k oldalára az allampapir.hu-n és kiválasztottam egy DKJ-t.
Ez az állampapír legyen a D190522 jelű DKJ. Erre kattintva kiderül, hogy azért ez a számsor a neve, mert 2019 május 22-én jár le, akkor fog névértéket fizetni.
Tehát, mennyi a bruttó és nettó árfolyama a D190522-es DKJ-nek 2018 november 24-én, ha a hozama 0.80% ? Ezt is megmutatom a fenti videóban.
Még egy apróság
Észre lehet venni, hogy az alap képlet a DKJ és a „sima” kötvény esetében is ugyanaz, csak a „sima” kötvénynél mindegyik kifizetésre kiszámoltuk a jelenértéket és ezeket összeadtuk. Érdekességként mondom, hogy egy többszörösen készpénzáramlást biztosító kötvény felfogható egy DKJ-kból álló portfóliónak is, ahol minden DKJ-nek más a lejárata.
Kötvény és állampapír iskola
- Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
- A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
- A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
- A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
- Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
- A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
- A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
- A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?
Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!
Katt ide és nézd meg ezt a cikket videós formában is!Kérdezz bármit a Telegram app-on keresztül!Csatlakozz a Facebook oldalhoz, hogy ne maradj le semmiről!
Kedves Péter!
Ha jól értem, akkor a példánál maradva, 2018.04.04 napján kibocsájtott, egy 500.000 Ft értékű kötvényt a Magyar állam. Ettől a naptól folyamatosan kamatot termel.
Ha én 2018.06.15 napon vásárolok, akkor ki kell fizetnem az eddig felhalmozott kamatot. Fizetek 505.220 Ft-ot, amiből 5.220-at visszatérítenek nekem az éves kamatkifizetéskor.
Tehát számomra nem is érdekes, mennyiért veszem és mikor, a névértéket kell kifizetnem összességében?
Amúgy remek a blogod, hajrá, csak így tovább. Várom a fizetős tartalmakat is.
Üdv! László
Szia László!
Köszönöm a visszajelzést! Azért érdekes, mert te többet fizetsz érte, viszont ugyanannyit kamatozik, tehát a te hozamod kisebb lesz. Persze visszakapod a többlet befizetésed, de arányaiban rosszabbul jársz, mert kevesebb lesz a hasznod. Ha havonta/évente x összeget szeretnél ebből passzív jövedelemként, többet kell befektetned, mint a névérték.
Ha pedig emelkednek a kamatszintek, akkor a korábban kibocsátott állampapírt olcsóbban tudod megvenni.
Üdv,
Péter
Egyébként, ha nem magyaráztam el elég jól, kérlek szólj! Az a cél, hogy megértsd, ha kell külön segítek…
Szia Péter,
Nekem a matek része elég világos, de két dolgot nem értek, pedig átnyálaztam a kamat/hozam részt még egyszer:
1. Ha 8% a kamat, abból miért következik a 10%-os hozam feltétel? Vagy mi alapján döntöttünk úgy, hogy ez 10% lesz??
2. A kötvény cápafogánál miért nem lineáris a növekedés?
Tényleg csak egy apróság — talán utólag te magad is észrevetted –, de a 609/365 az nem 1,8 év ill. a 974/365 sem 2,8. Ha egy évből 4 hónap telt el, akkor kb. az 1/3-án vagyunk túl, magyarul kb. 0,66 van még hátra belőle.
Nemrég találtam a YouTube csatornádra, és most falom a tartalmakat. Nagyon tetszenek, köszönjük szépen!